Érdekes helyzet állhat elő az egyre jobban dagadó amerikai megfigyelési botrány nyomán. A Google, Facebook és más internetes nagyvállalatok néhány napja lendületes PR-kampánnyal igyekeznek tisztára mosni a nevüket, azt bizonygatva, hogy nem biztosítottak szinte korlátlan hozzáférést adatbázisaikhoz az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség számára (NSA). A tét nyilvánvalóan óriási, mert a kiszivárogtatott anyagokban szereplő állítások komoly kárt okozhatnak üzleti hírnevüknek. A korábban éppen homályos adatkezelési praktikáik miatt rendszeresen gyanúba kerülő cégek így hirtelen az átláthatóság bajnokának szerepében találták magukat.

Nemrég egy montázs kezdett el körözni a Facebookon, ahol a nyilvánossági beállítások között olyan opciók szerepelnek, hogy „barátok és CIA”, „én és a CIA”, illetve „csak a CIA”. Ez akár viccesnek is tűnhet, de Mark Zuckerberg a jelek szerint nem nevetett rajta. A Facebook, a Google, a Microsoft és a többiek számára akkor vált különösen kínossá a megfigyelési botrány, amikor nyilvánosságra került egy 41 oldalas prezentáció, amelyben azt részletezik, hogy a PRISM nevű alkalmazás segítségével miként szörfözhetnek szinte kedvükre a kémelhárítás ügynökei az informatikai óriások szerverein tárolt személyes adatok között. Az Edward Snowden által kiszivárogtatott listán név szerint a Facebook, a Google, az Apple, a Youtube, a Paltalk, a Skype, a Yahoo, az AOL és a Dropbox szerepel.

A kezdeti döbbent csend után keddre megjött a „bemártott” IT-cégek hangja. Arra kérték a washingtoni kormányt, hogy minden felhasználói adatokra vonatkozó hivatalos megkeresést tehessenek nyilvánossá. A felszólítással a vállalatok az adatok kiszolgáltatói helyett azok őrzőjeként próbálják pozicionálni magukat. Ezzel Snowden azon központi állítását igyekeznek cáfolni, amely szerint az NSA külön megkeresés és esetenkénti bírósági felhatalmazás nélkül, folyamatosan hozzáférhetett szinte bármelyik felhasználó forgalmi adataihoz.

Az önigazolási kampány élére egyébként éppen az ilyen ügyek kapcsán leggyakrabban hírbe hozott Google állt: a cég főjogásza, David Drummond az igazságügyi minisztériumnak küldött levelet az interneten is közzétette. Néhány nappal korábban pedig Larry Page, a Google első embere igyekezett meggyőzni a nyilvánosságot arról, hogy a cég nem biztosít semmiféle „hátsó ajtót” a hatóságok számára, amelyen keresztül szabadon garázdálkodhatnak az ügyfelek személyes szférájában.

A Google után a Microsoft és a Facebook is hasonló kéréssel fordult a kormányhoz. Utóbbi egy olyan „átláthatósági jelentés” összeállítására készül, amelyben számba vennék, hány és milyen mélységű adatszolgáltatási kérelem futott be a céghez a hatóságok részéről. Ráadásul a Snowden által hírbe hozott cégek között nem szereplő Twitter is megszólalt az ügyben, szintén több átláthatóságot követelve a hatóságoktól. Az persze már egészen más tészta, hogy az internetes óriások felszólításai képesek lesznek-e bármilyen hatást is kiváltani Washingtonban.

Az is lehet ugyanakkor, hogy a Google és társai igazából teljesen fölöslegesen aggodalmaskodnak hírnevük romlása miatt. Egy nemrég közzétett felmérés szerint ugyanis az amerikaiak többségét egyáltalán nem zavarja annyira a megfigyelés, ha az a terrorizmus elleni harcot szolgálja. Persze ez csak az amerikai piacon jelenthet vigaszt, miközben az európai ügyfelek valószínűleg sokkal kényesebbek a privátszféra védelmével kapcsolatban.