Újabb fejezetet nyithat az amerikai megfigyelési botrányban, hogy az európai hatóságok és adatvédelmi aktivisták egyre harciasabb hangot ütnek meg a rossz hírbe hozott internetes cégekkel szemben. Az Európai Parlament képviselői konkrétan a működési engedély megvonását is kilátásba helyezték a Google és a Facebook esetében, ha az óriásvállalatok nem adnak kellő biztosítékot a személyes adatok biztonságos kezelésére. Eközben pedig egy-egy tagállamban már konkrét eljárásokat indítanak az internetes cégek ellen. A lényegi problémán persze mindez nem változtat: Európa  mindeddig képtelen volt életképes alternatívát felmutatni a Google-lal vagy a Facebokkal szemben.

Ahogy az várható, az európai internet-felhasználók szemét nem lehet kiszúrni olyan könnyen a terror elleni harc érvével, mint ahogy az az amerikaiak nagy részénél működik. Egyre-másra érkeznek a hírek azzal kapcsolatban, hogy a német, francia, brit, spanyol és holland adatvédelmi hatóságok összehangolt akcióra készülnek a Google-lal szemben. A dolog szokásos EU-s szépséghibája, hogy a jelenlegi szabályozás mellett nincs lehetőség uniós szintű szankciókra: erre csak a tagállami hatóságoknak van jogosítványuk. A tervezett új uniós adatvédelmi rendelet ugyan jelentős, akár az illető cég éves árbevételének 2 százalékát is kitevő büntetés kiszabására ad lehetőséget, az elfogadási folyamat a tagállamok közötti viták miatt azonban akadozik.

Az EP képviselői ugyanakkor még a bírságolásnál is tovább mentek, és a működési engedély megvonását sürgették azon cégek esetében, amelyek üzleti gyakorlata nem felel meg az uniós adatvédelmi szabályoknak. Különösen irritálóan hatott az EU honatyáira az amerikai elnök nemrég Berlinben tett kijelentése. Barack Obama a PRISM-botrány kapcsán nekiszegezett kérdésekre reagálva azt mondta, hogy az amerikai polgárok számára biztosítottak az adatvédelmi standardok, de a többi felhasználónak akceptálnia kell a korlátozásokat. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy a Google vagy Facebook felhasználói között adatvédelmi szempontból vannak első- és másodosztályúak. Bár az EP-képviselők felháborodottsága érthető, és aktivitásuk is ígéretes, attól nagyon messze állnak, hogy fenyegetéseiket saját erejükből beváltsák. Az persze már más tészta, ha a tagállamok és az Európai Bizottság is hasonló véleményre jutnak.

A PRISM-botrány kapcsán ugyanakkor a hatósági fellépés mellett előkerült a másik régi felvetés, miszerint a kiszolgáltatottság elkerülése végett szükség lenne egy európai fejlesztésű internetes keresőprogramra.  A különböző, főleg német és francia állami pénzekkel támogatott próbálkozások, a Quaero, az Exalead vagy a Theseus azonban eddig rendre mind kudarcot vallottak. Így elképzelhető, hogy Kim Dotcom sem a legjobb címen jár, amikor az EP-től várja a segítséget egy európai Google-rivális létrehozásához.