Miközben az utóbbi időben sokat lehetett olvasni Európa hátrányáról és az USA előnyéről a nagy internetes szolgáltatók versenyében, arról kevesebb szó esik, hogy Kína szép fokozatosan a világ legtöbb felhasználót számláló internetes piacává fejlődött. Csakhogy az itteni, sok milliárd dolláros pályán a Facebook, a Google vagy az Amazon nem rúg labdába: a „Nagy Tűzfal” mögött olyan nevek futnak, mint az Alibaba, a Baidu, a Sina vagy a Tencent.

Emlékezetes a Google 2010-es harca a kínai cenzúrával, a minek az lett a vége, hogy az amerikai cég végül visszavonult, átengedve a terepet nagy kínai riválisának, a Baidunak. Nem járt sokkal több sikerrel az Ebay sem, amely szintén nem tudott megkapaszkodni, és elvesztette a küzdelmet a helyi konkurenciát jelentő Alibabával szemben. A közösségi oldalak, mint a Twitter vagy a Facebook pedig továbbra is a kínai online cenzúra blokádja alatt állnak.

A jelek szerint bevált a kínai protekcionista recept. Legalábbis ami az online iparágat illeti. A folyamatos állami cenzúra ellenére óriásira nőtt a felhasználók száma, és ezzel együtt a piaci torta mérete is. A több mint 55 0 millió kínai internethasználó 90 százaléka szörföl, vásárol, vagy éppen blogol rendszeresen. A piacot alapvetően három óriás, a Baidu, az Alibaba és a Tencent uralja. A trió tagjai, hasonlóan amerikai megfelelőikhez, nem folytatnak egymás ellen teljes körű konkurenciaharcot. Sokkal inkább jellemzi őket a kooperatív versengés, aminek során egyszerre csak bizonyos területeken rivalizálnak egymással valóban keményen.

Miközben pedig egyfolytában a Facebook, a Google meg a többi hasonló cég magas profitabilitásáról olvassuk a híreket, érdemes egy pillantást vetni a Nagy Tűzfalon túlra is. A trió legnagyobb hasznot hajtó tagja, a Tencent 2012-ben hétmilliárd dollár árbevételt és kétmilliárdos profitot produkált, tőzsdei értéke pedig ősszel meghaladta a 100 milliárd dollárt. A sorban második Baidu sem panaszkodhat: 3,6 milliárd dolláros bevétel mellett 1,68 milliárdos nyereséget hozott tulajdonosainak, mindezt 50 milliárdos piac érték mellett. Elég hajmeresztő számok, még amerikai összehasonlításban is.

Az internethasználat rendkívül látványos terjedése, vagy az online játékok nagy népszerűsége több tényezőre is visszavezethető a fizetőképes fogyasztók nyilvánvalóan óriási száma mellett. Az egyik, hogy a kötelező „egykézés” bevezetése hatással volt az elmúlt két-három évtizedben felnövő generáció szociális viselkedésére, és szemmel láthatóan sokuk számára könnyebb a virtuális térben történő kapcsolattartás. Ezen felül pedig az internet a cenzúra ellenére is még egy viszonylag szabad kommunikációs térnek számít. Ebben nagy szerepe van az ellenőrző hatóságokkal sokszor macska-egér játékot játszó óriási számú mikroblognak.

És persze ahogyan az más kínai iparágakban már korábban lezajlott, a hazai piacon megizmosodott, nagy tartalékokat felhalmozó cégeknek előbb-utóbb megjön a kedvük a külföldi expanzióhoz is. A cég saját közlése szerint a Tencent egyedül közel kétmilliárd dollárnyi külföldi befektetéssel rendelkezik, többek között számos ígéretes amerikai tech-cégben is.

Mindenesetre az internetes óriások látványos fejlődése is jól mutatja, hogy Kína valóban képes kitörni a „világ összeszerelő-műhelye” skatulyából, és az ipar mellett egyre inkább komoly versenytársként kell számolni vele a legígéretesebb kilátásokkal rendelkező szolgáltatásfajták terén is. Mind az USA-ban, mind pedig itt, Európában.