Az Európai Bizottság, élén Neelie Kroes-szal az európai távközlési piac leghatalmasabb felügyeleti szerveként próbál érvényesülni, de a folyamatos ígérgetés és az elmaradó tényleges lépések tükrében egyre inkább úgy tűnik, hogy a Bizottság erejétől nem kell annyira tartani. Legalábbis ezt mutatják az elmúlt hónapok történései. Az EB és tanácsadó szerve, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) között egyre nagyobb ellentétek rajzolódnak ki, ami alááshatja a Bizottság hitelességét a nemzeti hatóságok szemében. Mindez pedig nem sejtet túl sok jót a nehezen előremozduló egységes uniós távközlési piac esélyeit illetően.

Ezt az irányt mutatja például a legutóbbi eset, amely során az Európai Bizottság az olasz versenyhivatalt kérte fel egy a nemzeti távközlési piacon érvénybe léptetett szabálymódosítás megváltoztatására vagy visszavonására. A hivatal javaslata értelmében a legnagyobb olasz szolgáltató, a Telecom Italia alacsonyabb áron biztosítja riválisai számára szélessávú hálózatának elérését. A bizottság azt válaszolta erre a lépésre, hogy a versenyhivatal hibás adatokra építi, és az elhibázott számítások mind a Telecom Italia, mind a többi szolgáltató befektetéseire nézve negatív hatásúak lehetnek, még akkor is, ha ők örömmel fogadták a kezdeményezést. Korábban pedig Kroesék még azzal érveltek, hogy a számítások elavult piaci elemzéseken alapulnak, és hogy az jelenleg érvényben lévő árak sokkal frissebb információkon kell, hogy alapuljanak.

Bár a tagállami piaci szereplők úgy érzik, hogy saját versenyhivataluk támogatását élvezik, Kroes, aki az egységes európai távközlési piac elsőszámú nagykövete, nem nézi jó szemmel a Bizottság által nem elfogadott szabálymódosításokat. Éppen ezért lassan egyre több ország hatóságaival szemben alakul ki egyfajta ellentét, ami bizony nem könnyíti meg a bizottság dolgát.

Ahogy az sem, hogy a BEREC egyre kevesebb ügyben biztosítja támogatását a Bizottság számára. Pedig egy olyan figyelmeztetést, amely mögött a tanácsadó szerv is ott áll, sokkal komolyabban lehet venni, mint egy bizottsági intőt. Szeptembertől kezdve a bizottság több ország (pl. Ausztria, Németország, Finnország, Olaszország) hatóságaival szemben is fellépett, viszont a BEREC csupán a finnekkel szemben kialakult ellentétben támogatta Kroesék álláspontját. E nélkül pedig a többi figyelmeztetés létjogosultsága nincs igazolva.

A két hivatal közti szakadék tágulása októberben vált markánsabbá, amikor a BEREC erősen negatív véleményt fogalmazott meg a Kroes által indítványozott, az egységes európai távközlési piacot létrehozó, „Behálózott Kontinens” (Connected Continent) elnevezésű program ellen. Azt nehezményezte, hogy az indítvány nem áll elég erős tudományos alapokon, és nincs mögötte átfogó elemzés, illetve hogy a bizottság nem járt el elég körültekintően, amikor a hosszú távú következményeket figyelembe vette. Egyes intézkedéseket pedig megvalósíthatatlannak és aránytalannak nyilvánította.

Neelie Kroesnak mindez nem szegte kedvét, és továbbra is harcot vív a nemzeti, így például az olasz hatóságokkal szemben, annak ellenére is, hogy a tanácsadó szerv szerint a versenyhivatal elegendő bizonyítékot mutatott fel a lépés indokoltságát illetően.

Ez az ellentét pedig vitákat szül arról, hogy a bizottságnak egyáltalán képes-e szabályozó erejű döntéseket hozni. Bár a Bizottság indíthat eljárást a szabályozó szervek ellen, a tényleges döntési jog az Európai Bíróság kezében van. Így viszont Kroes politikai nyomásgyakorlása valószínűleg csupán arra lesz elegendő, hogy ne derüljön fény az Európai Bizottság korlátozott hatalmára.