Nehéz lenne eseménytelennek nevezni a 2013-as évet az infokommunikációs szektorban. Sorban jöttek a fejcserékről és felvásárlásokról szóló hírek, sokszor meglepő fordulatokkal. És egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy ez a trend megváltozna 2014-ben. A távközlési szolgáltatóknak egyszerűen szembe kell nézniük a ténnyel, hogy hagyományos szerepük alapvető változáson megy keresztül. A komplex szolgáltatások iránt tanúsított egyre nagyobb érdeklődés globális piaci jelenség, legyen szó vállalati vagy lakossági ügyfelekről.

A piac és technológiai trendek sok esetben szétválaszthatatlanok. Ami a távközlési szolgáltatók szerepének kényszerű változását illeti, erről már korábban is esett szó e blogon. Ahogyan arról is, hogy ebben kulcsfontosságúak az élet lassan minden területét behálózó alkalmazások, legyen szó bevásárlásról, közlekedésről vagy akár hivatali ügyek intézéséről. Nem túlzás kijelenteni, hogy az alkalmazások lassan fontosabbá válnak, mint az, hogy milyen telefont használunk.

Jól illusztrálja a fenti állítást az Ericsson felmérésének eredménye. Eszerint például az okostelefont használók 40 százaléka rögzítené szívesen folyamatosan a testének fizikai állapotáról szóló adatokat, és 56 százalék követné nyomon folyamatosan a vérnyomás, illetve a pulzus alakulását egy ehhez szükséges alkalmazás illetve kiegészítő hardver-eszköz segítségével. Azért ezeket a funkciókat és lehetőségeket néhány évvel korábban még nehezebben hozta volna össze az ember fejben egy mobiltelefonnal.

Az egészségügyi funkciók, illetve általában a testen viselhető eszközök térnyerése az egyik leglátványosabb trend, de az alkalmazások felhasználási köre ennél persze jóval szélesebb, és jövőre várhatóan még sokkal szélesebb lesz.

Ebből a szempontból is érdekes, hogy miként alakul a szolgáltatás, szoftverfejlesztés és a hardvergyártás közötti kapcsolat. Egyelőre az látszik, hogy a nagy IT-cégek közül egyre többnek jut eszébe saját hardvergyártás kiépítése vagy bevásárlása. Elég a Microsoftra, az Amazonra vagy a Google-ra gondolni. Ennek a trendnek viszont van egy érdekes európai vonatkozása. A jövőre várható újabb fúziók és felvásárlások kapcsán Brüsszel biztosan késztetést érez majd arra, hogy fellépjen a verseny esetleges torzulásához vezető összeolvadások ellen. Más szóval a tranzakciókra készülő cégek trösztellenes eljárásokra számíthatnak.

És ha már az európai kilátásoknál tartunk, az egységes piacot szorgalmazó uniós távközlési reform kilátásai továbbra sem túl jók. A tagállamok szakminisztereinek december eleji nyilatkozatai továbbra is tele vannak fenntartásokkal, ami alapján nem lehet arra számítani, hogy a roaming-díjak fokozatos leépítésén túl egyhamar lényegi előrelépés lehet a tényleges piaci egységesítés felé. Utóbbi egyébként 2016-ra megvalósulhat Neelie Kroes uniós távközlési biztos tervei szerint.

Ami viszont az uniós szintű, egységes piacszabályozást illeti, Németország, Svédország, Szlovénia, Finnország, Lengyelország és Írország is attól tart, hogy ez túl nagy adminisztrációs terheket róna a szolgáltatókra. Hiába hát Kroes szigorú tekintete és szemrehányásai, a tagállamok akarata ellenére nem sok minden történhet, és ez nagy valószínűséggel már így is marad a tavaszi EP-választásig, illetve az új Európai Bizottság felállásig. Akkor pedig ugyan ez már nem Kroes problémája lesz, de az európai távközlési piac rossz hatékonyságú működésének gondja ettől még megmarad.