A finn Angry Birds a világ legtöbbet eladott mobiltelefonos játéka: a mai napig összesen kétmilliárdszor töltötték le a fizetős felhasználást. Az időközben készült Angry Birds rajzfilmek sem panaszkodhatnak. Az első kisfilm YouTube premiere hatmillió megtekintést hozott.

A távközlési szolgáltatások jellegének rohamos változásáról, illetve a szolgáltatók szerepének ebből következő átalakulásáról sok szó esett már eddig itt az Arc-vonal blogon is. És már az is szinte közhely, hogy az okostelefonokra telepíthető alkalmazások játsszák mindebben a kulcsszerepet. Az Angry Birds pedig ennek a tendenciának az egyik legszembeötlőbb mintapéldánya. Az önálló életre kelt applikáció, amely okostelefon, illetve a távközlési szolgáltató "farvizén" éppen vállalatbirodalommá készül válni.

A szoftvert fejlesztő Rovio cég, illetve tulajdonosa, Peter Vesterbacka most még nagyobbat szeretne dobni, és Walt Disney mintáját követve egy szórakoztató birodalmat próbál felépíteni játék(rajzfilm)-hőseire alapozva.

A Rovionak otthont adó kisváros, Espoo egyébként több szempontból is már-már szimbolikus helyszínnek tekinthető. Ebben a helységben található ugyanis a finn IT-szektor egykor nagyágyújának, a Nokiának is a központja, vagyis a legújabb kori finn gazdaságtörténet nagy tragédiájának is a helyszíne. A Nokiához képest kis cégecskének számító Rovio sikertörténete pedig éppen a mobilóriás dicstelen véget érő történetét ellenpontozza ugyanezen a helyszínen.

A Rovio sikerét azonban nem érdemes úgy elképzelni, hogy néhány lelkes és tehetséges finn fiatal összeült, és kreatív vodkázás közben kipattant a fejükből az óriási piaci sikert hozó Angry Birds. A cég összesen 51 játékot fejlesztett ki azelőtt, mielőtt a morcosan néző kismadarak és a visszataszító zöld disznók viadala meghozta volna az áttörést. Az ezt megelőző sok munkának viszont meg is lett az eredménye. A 2009-es piacra dobás után az Angry Birds 300 (!) napon keresztül vezette az iPhone-alkalmazások népszerűségi listáját.

Ahhoz azonban, hogy a felépített népszerűség továbbra is jövedelmező maradjon, a Rovionak újabb ötletekre lesz szüksége. Ezt az irányt jelezték már a játék alapján készített rövid rajzfilmek, amelyeket a tervek szerint 2016-ban egy egész estés verzió is követ majd a mozikban. Ugyanígy a mérges madarakkal díszített gumicukrok, bögrék, gyerekruhák, illetve a Kanári-szigeteken és Finnországban már működő Angry Birds szabadidőparkok. Nem véletlen, hogy minderről sokaknak Walt Disney jut eszébe. Persze ahhoz azért még erősíteni kell, hogy a 800 munkatársat és 150 millió eurós évi bevételt magáénak mondható Rovio bekerüljön ebbe a ligába.

A finnek ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a mérges madarakra nem alapozhatják az egész cég jövőjét. Tavaly év végén egy újabb okostelefon-játékkal rukkoltak elő, ahol a madarak már autókat vezetnek. Ez egyébként ingyenes, viszont a bővítmények már fizetősek.

Az már most jól látszik, hogy hiába köszönheti a cég a sikerét egy telefonos alkalmazásnak, a jelenlegi növekedési tempó már az ehhez kapcsolódó promóciós tárgyak nélkül nem lenne fenntartható. Ennek ellenére sem hiszem, hogy ez az irány lenne hosszú távon a fennmaradás titka. Az üzlet magja, a felhasználás-fejlesztés nélkül ugyanis elveszne az a tartalom is, amit a promóciós tárgyak hordoznak, és azt sem hinném, hogy egy profi fejlesztő csapat a továbbiakban sima disztribúciós és design-központtá kívánna alakulni. Az üzleti tanulság szerintem az, hogy néha egymáshoz első látásra nem passzoló elemek és üzleti területek meglepően logikus egységet tudnak alkotni. Természetesen mindez a végén látszik csak, amikor már valaki összehozta őket. A kreativitás ahhoz kell, hogy ezeket a különböző területeket összehozzuk még akkor, amikor más még nem érti, hogyan kapcsolhatók össze egyáltalán.