Arra a hírre, hogy a Facebook 19 milliárd dollárt ad a WhatsApp csevegőprogramért, még az IT-szektor "érdekes" felvásárlási összegein edződött elemzők és iparági szereplők is felkapták a fejüket. Akárhogy is, ennyi pénzért egy egész komoly multinacionális ipari óriásikonszernt lehetne vásárolni, rengeteg géppel, egy kisebb városnyi ingatlannal és sok-sok értékes szabadalommal. Valami oka azért mégis kellett hogy legyen, amiért egy 50 alkalmazottat számláló "irodáért" ennyit volt hajlandó fizetni Mark Zuckerberg. Ez pedig leginkább a növekedés ígérete.

De mégis mi képezte itt az adásvétel tárgyát? A WhatsApp naponta 27 milliárd üzenetet mozgat, és 400 millió aktív felhasználót számlál havonta. Ehhez képest a Facebooknak 1,2 milliárd havi felhasználója van, vagyis a WhatsApp már emiatt is fenyegetést jelenthet. Például úgy, hogy szépen beszipkázza a felhasználókat egy olyan csevegőplatformra, amihez a Facebooknak nem volt hozzáférése. Eddig.

A Facebook eddig is próbálkozott saját üzenetközvetítő alkalmazással, amely azonban korántsem tudott olyan dinamikus növekedést felmutatni, mint a WhatsApp. És az utóbbinak van még egy óriási vonzereje. Az, hogy a felhasználó túlnyomó többsége nem amerikai, jóllehet a cég központja Kaliforniában van. Vagyis rajta keresztül a Facebook felgyorsíthatja nemzetközi terjeszkedését, ami nélkül komoly akadályokba ütközhet a további növekedése. Egyébként pedig az ügylet azért nem villámként csapott le a derült égből. Az elmúlt két évben többször is folytattak megbeszéléséket ezzel kapcsolatban a cégvezetők.

Ez mind szép, de az áron ennek ellenére sem tudták sokan túltenni magukat. Az iparági reakciókat jól jellemzi a Google egyik menedzserének pikírt megjegyzése: "Biztos kifelejtettek egy vesszőt az egyes után". Csak összehasonlításképp: sokan már a Facebook korábbi szerzeményéért, az Instagramért adott egymilliárd dolláros vételárat is eltúlzottnak találták. Hasonlóképp azt az esetet is, amikor a Microsoft 8 milliárd dollárért megvette a Skype-ot.

Mindenesetre Mark Zuckerberg úgy ítélte meg, hogy mégis megér ennyit a növekedés ígérete. És vannak olyan példák, amelyek azt mutatják, hogy korábban hasonló módon kritizált lépések is bölcsnek bizonyultak utólag. Például a Google-t sem kímélték annak idején a kritikusok, amikor 1,6 milliárd dollárt adott a Youtube-ért. Ehhez képest azóta bebizonyosodott, hogy a döntés mégsem volt elhibázott.

Annyi azért valószínűsíthető, hogy nem ez volt az utolsó ehhez hasonló eset, amiről mostanában hallani fogunk. Két egyszerű okból. Egyrészt a növekedés kényszere nem csak a Facebookra vonatkozik, és egy jól sikerült akvizíció sokat segíthet ebben. Másrészt pedig sok IT-óriás "hadipénztára" színültig van elköltendő dollármilliárdokkal. Ilyen körülmények között nem lesz túl nagy meglepetés a következő hasonló bejelentés.