Összehangolt támadást indított hat európai ország adatvédelmi hatósága a Google ellen. Meglátásuk szerint ugyanis az amerikai cégóriás – a korábbi figyelmeztetések dacára – folyamatosan megszegi az Európai Unió adatvédelmi szabályait. Míg a Google alaptalannak érzi a vádakat, addig a hatóságok állítják: a tengeren túli társaság tavaly bevezetett módszereivel súlyosan megsértik az uniós polgárok alapvető jogait. Zárójelben azért azt is megjegyezhetjük, hogy nem ez az egyetlen gond a Google háza táján.

Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország adatvédelmi hatóságai egymással karöltve indítottak támadást a Google ellen. Az összehangolt intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy az amerikai cégóriás módosítsa jelenleg hatályos adatkezelési szabályzatát, amely – legalábbis az előbb felsorolt országok hatóságai szerint – sérti az uniós adatvédelmi irányelveket, s így a polgárok alapvető emberi jogait is.

Mint ahogy arról korábban már szó volt, nem ez az első alkalom, hogy aggályok merülnek fel a Google adatkezelési módszereivel kapcsolatban. Nem igazán átlátható például az, hogy miként kezeli a felhasználók adatait saját üzleti céljai megvalósítása érdekében.

Az Európai Unió 27 tagországa éppen emiatt már 2012 októberében figyelmeztette a társaságot, sürgősen változtasson szokásain. A tagországok nemtetszését a Google tavaly ősszel egészen pontosan azzal vívta ki, hogy – az amerikai és az európai felhasználók jogait védő aktivisták éles kritikájának ellenére – bevezette azt az újfajta működési mechanizmust a Gmail, a Google+ és a YouTube felületeken, amely addig nem látott távlatokat nyitott meg a célzott hirdetések előtt. Erről néhány másodperc alatt bárki meggyőződhet, hiszen elég beütni egy szót a Google keresőjébe, vagy „kibontani” egy levelet a Gmail-es postafiókban: a monitor jobb oldalán máris katonás rendben sorakoznak majd a témához kapcsolódó hirdetések.

Az összehangolt támadás hírére reagálva a Google diplomatikus, de határozott hangnemben utasította vissza az ellene felhozott vádakat. Mint mondták, adatvédelmi szabályzatukat az illetékes hatóságok bevonásával, az irányadó elvek szem előtt tartásával alkották meg, így a jövőben is e szerint fognak eljárni.

Sokakban merülhet fel a jogos kérdés: kinek van igaza? És egyáltalán hogyan lehetne megfogni, vagy rendre utasítani egy ilyen hatalmas befolyású céget?

Az európai adatvédelmi hatóságok jelenleg maximum egymillió eurós bírságot szabhatnak ki az egyes kihágások esetén. A készülőben lévő új uniós adatvédelmi szabályozás azonban lehetővé tenné, hogy a renitens cégeknél a büntetés összegét akár az éves forgalom 2 százalékában szabják meg.

Tételezzük fel, hogy a Google-t a jelenlegi díjszabással próbálnák meg rákényszeríteni arra, hogy módosítsa irányelveit. Az eredmény gyakorlatilag a vicc kategóriával lenne egyenlő, hiszen a maximum 1,2 millió dolláros tételt a cég néhány óra leforgása alatt megkeresi. Az új rendelkezés szerint azonban már jócskán zsebbe kéne nyúlnia a társaságnak: 2012-es, 50 milliárd dolláros árbevétele alapján ugyanis egymilliárd dollárt kellene fizetnie az adatvédelmi hatóságoknak. A kérdés már csak az, hogy elég lehet-e mindez a helyzet érdemi megváltoztatásához.