Nemrég még politikai- és sajtóambícióval hívta fel magára a figyelmet az amazon.com, egészen pontosan annak alapítója, Jeff Bezos. Most pedig azzal, hogy az Amazon is beállt a saját hardverre vágyó IT-óriások sorába. Bezosék a tajvani HTC-t pécézték ki erre a célra, amelynek valószínűleg jól jön a lehetőség, miután közel egy évre értékesítési gondokkal küszködik.

Úgy látszik, mégsem csak az európai technológiai cégek szívnak az infokommunikációs piac folyamatos átalakulásával. A mobil távközlésben egykor úttörő szerepet játszó Nokia felvásárlása sokkal inkább egy olyan trendbe illeszkedik, ami ázsiai és amerikai cégeket is érint. A meggyengült helyzetbe került finn óriás mobilrészlegét elsősorban azért vette meg a Microsoft, hogy teljes mértékben saját hardverrel segítse elő operációs rendszerének terítését. Hasonlóan járt el tavaly a Google a Motorola mobil üzletágával, most pedig az amazon is hasonló irányba kacsingat. Igaz, a HTC-vel kapcsolatban egyelőre nincs szó felvásárlásról, csupán együttműködésről, de hát a Microsoft-Nokia nász is így kezdődött.

 Az Amazon már eddig is rendelkezett saját brand alatt futó hardverrel a Kindle formájában, de az okostelefont még hiányolták a palettáról. Nyilván eltanulta az Apple-től, hogy milyen jótékony hatással lehet az online shopok forgalmára egy saját készülék.

A másik oldalon pedig ott van a HTC, amely hiába fűzött nagy reményeket a HTC One piacra dobásához, mégsem tudott igazi sikert elérni az olyan „nehézsúlyú” versenyzőkkel szemben, mint az Apple vagy a Samsung. Persze önmagában ez az együttműködés sem lehet semmire garancia. A Facebook és a HTC közötti együttműködés eredményeként piacra dobott okostelefon például nem lett sikeres.

Ráadásul a HTC komoly kockázatot is vállalhat, ha összeáll az amazon.commal, tekintettel arra, hogy ez összeütközéshez vezethet az Androidot fejlesztő Google-lal. Az Acer például korábban kénytelen volt lemondani az együttműködést a kínai Alibabával, amely egy az Androidhoz hasonló operációs rendszert árul Kínában. A Google ugyanis kilátásba helyezte az Acernek, hogy megvonják tőle a szabad hozzáférést az Android szoftverhez, ha a kínai konkurenssel összeáll. Ez pedig a Kínán kívüli piacon nagyon kellemetlenül érintette volna az Acert.

A HTC esetében egyébként talán az a legérdekesebb, hogy a tajvani cég problémáit akár a hóhér akasztásaként is lehet értelmezni. A HTC saját brand nélkül, a nagy nyugati cégek nyomdokaiban járva kezdett el mobiltelefonokat gyártani, amelyeket aztán távközlési szolgáltatók, például az Orange neve alatt forgalmaztak. Idővel azonban erős konkurenciává nőtték ki magukat a tajvaniak, túlélve több amerikai és európai nagy név bukását is. A mostani felállást látva azonban egyáltalán nem kizárható, hogy az eltűnésben is nagy elődeik nyomdokaiba lépnek idővel, ami némileg a árnyalja az ázsiai cégek megállíthatatlan térnyeréséről szóló rémképeket.