Tart a felvásárlási szezon a magyar távközlési szektorban. A pénzügyi válság következtében tisztulási folyamat indult be a piacon, és egyre gyorsuló ütemben folyik, egyre több akvizíciós lehetőséget nyitva meg a nagyobb szereplők előtt. A folyamatot főleg az táplálja, hogy a 2004-ben beindult „távközlési aranyláz” során piacra lépő alternatív távközlési szolgáltatók közül sokan ügyfélkörük eladásával próbálják meg túlélni a mostani zord időket.

A telekom-szektorban tapasztalható felvásárlási hullám korántsem hazai specialitás, de minden országban megvan a maga sajátos háttere és szerepe. Magyarországon a piac egyértelműen a konszolidáció irányába tart, és ennek köszönhetően sorra adódnak az akvizíciós lehetőségek.

A most is tartó tisztulási folyamatot a kisebb szolgáltatók egyfajta túlburjánzása előzte meg 2004-től kezdve. A magyar törvényhozás ekkor teremtette meg az alternatív szolgáltatók számára a kibontakozáshoz szükséges szabályozási keretet, és ezzel nagy pörgést indított el a piacon. Sokan láttak nagy üzleti lehetőséget az alternatív piacban, megsejtették, hogy a fogyasztók körében lesz fogékonyság a termékeikre. Sok kis cég indult el a versenyben, amelyek többnyire kis költséggel, az interneten keresztül próbáltak meg ügyfeleket szerezni. A legfőbb versenyszempont természetesen az volt, hogy ki tud alacsonyabb árat kínálni.

A nagy boomnak a pénzügyi válság 2008-as kitörése vetett véget. A sok kis alternatív szolgáltató egyszerre csak azzal szembesült, hogy elapadtak a növekedéshez szükséges tőkeforrások, miközben a piaci árak eddigre már igen nyomottakká váltak a kiélezett verseny miatt. A piac szétaprózódottsága és az alacsony árak miatt a legtöbb cég nem érte el az üzemgazdaságossághoz szükséges méretet, viszont önmagában nyereséges ügyfélkörük jól értékesíthető vagyont jelentett.

Az ügyfél-vásárlásnak nyilvánvalóan több előnye is van. Az egyik, hogy nem, vagy csak alig szükséges mellette a háttérkapacitás bővítése, miközben bevétel-növekedést jelent. A másik pedig, hogy a megvásárolt előfizető azonnal jövedelmet termel a cégnek.

Az ügyfélkör bővítésének másik módja a felvásárlás mellett az organikus növekedés, amely leginkább tömegkommunikációs kampány útján megvalósítható. Ennek hátránya a vásárlással szemben, hogy az egy új ügyfél megszerzésére fordított fajlagos költség előre nem pontosan kiszámítható, és a kampány hatékonyságától függően akár nagyon magas is lehet. Ezen felül a verbuvált ügyfél bekötése időbe és pénzbe kerül, az előbbi az ügyfélnek jelent hátrányt, az utóbbi pedig a szolgáltatónak.

Az organikus terjeszkedés előnye a felvásárlással szemben viszont az, hogy a kampány útján verbuvált ügyfél profilja jobban illeszkedik a szolgáltató kínálatához – hiszen az ügyfél maga választotta – miközben a más szolgáltatótól átvett előfizető esetében például előfordulhat, hogy a hűségidő a rövid időn belül lejár, és az illető szolgáltatót vált.

A piaci tisztulás korántsem ért véget, sőt, a tőkeerősebb alternatív szolgáltatók egyre több akvizíciós lehetőség közül válogathatnak, és ez a tendencia véleményem szerint a jövőben is folytatódni fog. Sok, az ügyfélkörét értékesítő kisebb cég majd arra használja fel a megkapott vételárat, hogy törlessze adósságait, és utána a korábbinál kevesebb vagy csupán egyetlen szolgáltatásfajtára koncentrálja tevékenységét. Közben pedig a felvásárló cégek egyre hatékonyabb és erősebb alternatívát jelenthetnek a hazai távközlési piacon.