A továbbra is gyengélkedő konjunktúra és a piaci szabályozás széttagoltsága nem igazán előnyös tényezők a távközlés esetében sem. Mindezek pedig együttesen vannak jelen Európában, így  nem meglepő, hogy az utóbbi időszakban a nagyobb távközlési társaságok rendre visszaeső bevételekről számoltak be. A szabályozási problémákon segíthetnek, de legalábbis enyhíthetnek az EU egységesítési törekvései, de gazdasági növekedést adminisztratív eszközökkel nehézkes előidézni.

Az Európa legnagyobb távközlési vállalatai között számon tartott spanyol Telefonica és a német Deutsche Telekom a tavalyinál alacsonyabb árbevételről számolt be az első negyedévben. A spanyol cég esetében a több mint 11 százalékkal, a német szektortársnál pedig a közel 7 százalékkal romló európai teljesítmény egyáltalán nem előzmény nélküli, és a statisztikák szerint összhangban van több olyan nagy szolgáltató számaival, mint a France Telecom, a Swisscom és a holland KPN.

Az iparági konszenzus szerint a távközlési cégek gondjai több tőről fakadnak: általánosságban hibáztatható a gyengén teljesítő, recessziótól szenvedő európai gazdaság, a szigorú szabályozás, ha éppen a piac telítettsége miatti erős árverseny nem lenne elég nagy kihívás a szektor szereplői számára. Ezek a tényezők összességükben komolyan gátolják a gyorsabb hálózatokba irányuló további befektetéseket. Az Európában tapasztalható viszonyoknak megfelelően a távközlési társaságok jóval alulértékeltebbek amerikai szektortársaiknál.

Ami a szabályozási problémákat illeti, az Európai Bizottság úgy gondolta, hogy megtalálta a gyógyírt az iparág gondjaira. Neelie Kroes, a bizottság távközlési biztosa az év elején úgy fogalmazott, hogy idén minden korábbinál élesebben elválik majd, hogy sikerül-e érdemben elmozdulni a valóban egységes uniós távközlési piac és tagállami szabályozások harmonizációja felé.

Azzal nem tévedünk nagyot, ha kimondjuk: a jelenlegi állapot szerint az általános kilátások nem túl jók az öreg kontinensen. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő elemzése szerint Európára a következő évtizedben további visszaesés, de jobb esetben is stagnálás vár, a tendencia persze különbözőképpen érezteti hatását mindegyik szektorban. Némi vigaszt nyújthat az, hogy az Európában tapasztalható borús hangulatot némileg ellensúlyozza a tengeren túli piacokon látható ígéretesebb jövő, így több globális cég várhatóan a külpiaci terjeszkedésre helyezi majd a hangsúlyt. Persze ez a belső keresleten nem segít, úgyhogy talán abban érdemes leginkább reménykedni, hogy a szabályozási reform és a gazdaság talpra állása Európán belül sem marad akta-, illetve vágyálom formájában.