„Potyautasok” és „vámszedők” az interneten

potyautas.jpg

Eddig inkább csak szakmai körökben volt ismert az a feszültség, amely az online szolgáltatók és a távközlési cégek között érezhető az egyre növekvő adatforgalom terhei miatt. A múlt héten három nagy európai névnél, a Deutsche Telekomnál, az Orange –nál (volt France Télécom) és a Telefónicánál tartott európai uniós razzia következtében azonban a téma hirtelen az újságok címoldalán landolt.

Az Európai Bizottság ugyan hivatalosan nem erősítette meg az értesülést, de az érintett három távközlési cég annál inkább, hogy irodáikban házkutatást tartottak. Brüsszel arra kíváncsi, hogy igaz-e a főleg amerikai online tartalomszolgáltatók panasza, miszerint az adattovábbítást kezükben tartó távközlési óriások visszaélnek a piaci helyzetükkel, és jogtalanul díjat zsarolnak ki a tartalomszolgáltatókból bizonyos adatforgalom felett.

A vita alapját az a probléma képezi, hogy az okostelefonok, mobil PC-k használatának a terjedése, illetve a felhasználói igények változása miatt megállíthatatlanul nő az adatforgalom volumene. Mivel pedig a fizikai infrastruktúrát rendszerint a távközlési cégek üzemeltetik, a probléma technikai megoldása az ő feladatuk és költségük. És az sem meglepő, hogy ennek egy részét megpróbálják átterhelni a volumen növekedéséből profitáló online tartalomszolgáltatókra. A konfliktust René Obermann, a Deutsche Telekom vezetője foglalta össze a legtömörebben a barcelonai Mobile World Congressen: „Mi beruházunk, ti (vagyis a tartalomszolgáltatók) meg lefölözitek a hasznot”.

Miközben a távközlési cégek potyautas-mentalitással vádolják a tartalomszolgáltatókat, az utóbbiak „vámszedőknek” tartják a telekom-cégeket, amiért kihasználják, hogy megkerülhetetlen infrastruktúra van a kezükben. A konfliktus feloldása egyelőre nem látható, a hangnem pedig egyre jobban eldurvul.

Ráadásul a legtöbb ilyen ügynek van még egy kellemetlen mellékíze is. Sok panaszkodó online tartalomszolgáltató, illetve az őket kiszolgáló cégek (például a mostani razzia mögött sejtett Youtube-partner Cogent) amerikaiak, miközben a „bemártott” távközlési cégek általában európaiak. Persze alapvetően nyilván üzleti, és nem EU-USA viszályról van szó (remélhetőleg), de mostanában a transzatlanti viszony amúgy sem felhőtlen az informatika terén a PRISM-botrány kapcsán, így Európában érthető módon mindenki sokkal érzékenyebb az ilyen kérdésekre.


A bejegyzés trackback címe:

https://arc-vonal.blog.hu/api/trackback/id/tr555414576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"...az utóbbiak „vámszedőknek” tartják a telekom-cégeket, amiért kihasználják, hogy megkerülhetetlen infrastruktúra van a kezükben."
Nem értem ezt miért mondják? Már akkor így volt, amikor a kis tartalomszolgáltatói cégüket létrehozták. Lehet építeni sajátot vagy fizetni érte.
Ez olyan, mintha magánemberként azzal mennék a sajtóhoz, hogy miért kell nekem fizetnem pl egy repülőjegyért egy tengeren túli út esetében, merthogy ugye az számomra megkerülhetetlen infrastruktúra ua, mint a tengeri hajózási lehetőség. (Csak ott nem adatot továbbítok, hanem saját magam:))
Ezek alapján a Posta is kérhetne az Amazontól (vagy mondjuk a Vaterától) jutalékot, mert végülis ők is a Posta infrastruktúráját használják? Vagy valamit nagyon nem értek
@Szőröstalpú Jeti: szerintem ezek fizetnek a szolgáltatásért. Jogos elvárás, hogy fejlődjön az infrastruktúra csak sajnos nem ingyen van sőt, nagyon drága, miközben a megnövekedett adatforgalomért nem igazán fizet senki.
Nem vámszedők, hanem útonállók.

Most talán ingyen adják az internetet a szerverüzemeltetőknek?

Mit akarnak, díjat emelni? Akkor emeljenek, de ne siránkozzanak, és pláne ne vádoljanak élősködéssel másokat, ha "veszteséges" a saját szolgáltatásuk.
Kb. mintha az autópálya-kezelő sírna, hogy élősködnek az autópályán a fuvarosok.
Az sms-en mennyi is a haszonkulcs? 1000000000000%?
A helyzet nem annyira egyszerű, hogy . Éppen a youtube és hasonló jellegű felhasználás adja az adatforgalom egyik legnagyobb hányadát, már a mobil eszközökön így (a wifi-t leszámítva) mobil hálózaton is, amivel jó alaposan leterhelik a hálózati kapacitásokat. Eközben ezek az OTL szolgáltatók nem szükségszerűen állnak kapcsolatban a hozzáférést kínáló szolgáltatóval, csak az ügyféllel, annak adnak el játékot, videót, zeneletöltést, szolgáltatást, terméket, bármit. A bevételnek örülnek, az ügyfél elvárja, hogy a hálózat hasítson, az internet kapcsolat nyújtója pedig szívja a fogát, mert hiába növekszik a fajlagos és összesített adatforgalom is (nálunk csak az összesített, a fajlagos stabilan 1 GB/hó/efi alatt), a bevételek növekedése nem lineáris, nem fedezi a kapacitások bővítését.
A hálózati kapacitások bővítése pedig jelentős költségeket emészt fel, amelyek mögött egyfelől eszközök állnak, infrastruktúra, másfelől frekvenciahasználat, ami ismét csak egy jelentős tétel.
A hang (lakosságié...üzleti nem) és sms használat díja magas, a szélessávé már nem annyira, miközben az adatátvitel adja a hálózat forgalmának kb. 90%-t. A drága, de kevés sms-ből pedig nem fog nagyot kaszálni egy mobil infrastruktúra-szolgáltató sem pár éves időtávban, mivel sms helyett kezdünk áttérni az adatátviteli massanger szolgáltatások használatára, és a hangforgalom egy része is adatforgalommá konvertálódik.
A beruházók igénye tehát jogos valahol, akkor is, ha maguk is beszállhatnak a tartalomszolgáltatások piacára, mivel elvileg nem tehetnek különbséget a saját és idegen tartalmak között (hálózatsemlegesség), nem tehetik meg, hogy a saját tőkéből fejlesztett hálózatukon, a saját költségen szerzett és kiszolgált ügyfelük felé mondjuk nagyobb sávszélességet biztosítanak a saját tartalmaik számára. Annak ellenére nem, hogy esetükben a saját tartalomszolgáltatásuk árába beépülnek a szükséges hálózati költségek, miközben a versengő tartalomszolgáltatások árazásában erre nem kell tekintettel lenni.
Amíg kicsi volt a ráépült szolgáltatások aránya, senkit nem zavart, de most már éles a helyzet.
Valahol meg kell nézni, hogy egy kapacitásbővítés, vagy akár egy LTE fejlesztés kinek az érdekét szolgálja, ki tud rajta profitot realizálni, és rendezni kell a helyzetet vagy a folyamat végén sem azok nem fognak fejleszteni, akik fejleszthetnének, sem azok, akik miatt fejleszteni kellene...
szerintem meg nagyon helyes, hogy az isp-k megfizettetik a tartalomszolgáltatókkal a költségek egy részét. ahol a profit keletkezik, oda menjen a költség is alapon.
@Szárszó szépe: a fuvarosok sokkal magasabb autópálya díjat fizetnek, mint a civil autósok. tehát igen, az autópálya üzemeltetője korábban sírt, és neki lett igaza.

Bemutatkozás

„Amíg agyban nem adod fel, legyőzhetetlen vagy” – ez az elv vezérelt eddigi üzleti pályafutásom során, és igazsága többször is beigazolódott már. Szeretem a nem szokványos megoldásokat, mert az a tapasztalatom, hogy ha ezeket megfelelő időben és helyen alkalmazzuk, óriási előnyt jelenthet a versenyben, legyen szó az élet bármely területéről. Esetenként rendhagyó, de remélem, hasznosnak bizonyuló meglátásaimat írnám le e blogoldalon üzletről, sikerről, kudarcról, és persze szűkebb működési területemről, a távközlési iparról.

Takács Krisztián – cégépítő, távközlési szakértő, a Business Telecom Nyrt. vezérigazgatója

Legfrissebb hírek

Legutóbbi hozzászólások

Címkék

2012 (1) 3G (1) 4G (2) 4k (1) adatbiztonság (1) adatfelhő (1) adatforgalom (6) adatvédelem (3) adatvédelmi szabályozás (1) adatvesztés (1) Alan Mulally (1) Alibaba (1) alközpontok (1) alternatív távközlési szolgáltatók (2) amazon (1) amazon.com (1) Android (4) Angry Birds (1) Apple (10) applikáció (3) árfolyamesés (1) ARM (1) autó (1) Baidu (1) Bank of America (1) Barack Obama (1) Barclays (1) befektetők (2) BEREC (1) Bill Gates (1) Bizottság (1) Blackberry (5) BTel (1) BYOD (2) Capgemini (1) CEF (1) cégek (1) cégvezetés (1) célkitűzés (1) Cisco Systems (1) cloud (1) Consumer Electronics Show (2) D-Link (1) Dell (1) Deutsche Telekom (2) DigitalEurope (1) digitális (1) digitális átállás (1) dotkom buborék (2) DRAM (1) Edward Snowden (2) előfizetők (3) ENSZ (1) Ericsson (1) Eric Schmidt (1) értéklánc (1) EU (3) Eurobarometer (1) Európai (1) Európai Bizottság (11) Európai Unió (1) Facebook (11) Fairphone (1) Fed (1) fejlesztési ciklus (1) felhasználók (3) felhőalapú (1) felhőalapú játékok (1) felhő alapú adattárolás (2) felhő alapú számítástechnika (1) felmérés (1) fenntartható (1) France Telecom (2) Gartner (1) gazdasági növekedés (1) Google (15) Google PLay (1) GSMA (1) hackerek (1) hálózatfejlesztés (3) hálózati eszközök (2) hálózatmegosztás (1) hanghívások (3) Harvard Business Review (1) HTC (1) Hutchison (1) ICE (1) Infenion (1) infokommunikációs (1) informatikai szolgáltatások (1) infrastruktúra (1) Intel (1) internetes bűnözés (1) internetes védelem (1) iPhone (3) iPhone 5 (2) IT-szektor (3) játék (1) játékkonzolok (1) Jeff Bezos (2) jelátalakító (1) jogvita (2) kábelszolgáltatók (1) Kabel Deutschland (1) Karsten Nohl (1) kémszoftverek (1) Kim Dotcom (1) Kína (1) kiskereskedelmi láncok (1) kötvénykibocsátás (1) kötvénypiac (1) közösségi média (4) Kroes (1) LTE (2) LTE-hálózatok (1) LTE-technológia (1) Lumia (1) M2M (1) Macintosh (1) management by walking around (1) Mannesmann Mobilfunk (1) Mark Zuckerberg (2) McAfee (1) médiabox (1) Mercedes-Benz (1) Michael Dell (1) Microsoft (5) Mobidia (1) mobilcégek (1) Mobility Report (1) mobilkommunikáció (2) mobilpiac (1) mobilsszolgáltatók (1) mobilszolgáltatók (6) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (4) mobil eszközök (1) mobil kommunikáció (1) mobil pénztárca (3) MVNO (1) nagyvállalat (1) Neelie Kroes (3) Netflix (1) nfc (1) NFC (1) Nokia (4) Nokia Siemens Networks (2) NSA (4) okostelefon (11) okostelefon-alkalmazás (2) okostelefon-alkalmazások (4) okostelefonok (17) oksotelefonok (1) operációs rendszer (2) optikai hálózatok (1) Orange (2) Ovum (1) PayPal (1) PC (1) pénzügyi szolgáltatások (1) pénzügyi válság (2) Philips (1) PIN-kód (1) portfolioblogger (82) POS-terminálok (1) PRISM (4) reklámbevételek (1) RIM (1) roaming (1) roaming-díjak (1) Rovio (1) Saas (1) Safe Harbor (1) Samsung (7) SAP (1) Satya Nadella (1) Siemens (1) SIM (2) SIM-kártya (1) Stephen Elop (2) Steve Ballmer (2) Steve Jobs (2) stratégia (1) stratégiai döntés (1) Streetspotr (1) szabadalmak (2) szatellites ineternet (1) szélessáv (2) szélessávú (2) szélessávú hálózatok (1) szélessávú lefedettség (1) szerver (2) szoftverek (1) szolgáltató (1) szolgáltatók (1) tablet (1) tabletek (1) tárolókapacitás (1) távközlési piac (2) távközlési szektor (1) távközlési szolgáltatók (6) technológia (5) Telefonica (1) telekom-szektor (1) telekommunikációs (1) televízió (1) Tencent (1) testen viselhető készülék (1) Time Warner (1) tőkepiac (1) tőkeszerkezet (1) tőzsde (1) Tumblr (1) Twitter (2) ügyfélkör (1) USA (2) üzleti terv (1) vállalatépítés (1) vállalati ügyfelek (1) vállalkozás (1) Verizon Wireless (3) Világbank (2) VISA (1) Vodafone (4) Washington Post (1) Windows (1) Windows Mobile (1) Windows Phone (1) Yahoo (1) YouGov (1) Youtube (2) Zuckerberg (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása