Eddig inkább csak szakmai körökben volt ismert az a feszültség, amely az online szolgáltatók és a távközlési cégek között érezhető az egyre növekvő adatforgalom terhei miatt. A múlt héten három nagy európai névnél, a Deutsche Telekomnál, az Orange –nál (volt France Télécom) és a Telefónicánál tartott európai uniós razzia következtében azonban a téma hirtelen az újságok címoldalán landolt.
Az Európai Bizottság ugyan hivatalosan nem erősítette meg az értesülést, de az érintett három távközlési cég annál inkább, hogy irodáikban házkutatást tartottak. Brüsszel arra kíváncsi, hogy igaz-e a főleg amerikai online tartalomszolgáltatók panasza, miszerint az adattovábbítást kezükben tartó távközlési óriások visszaélnek a piaci helyzetükkel, és jogtalanul díjat zsarolnak ki a tartalomszolgáltatókból bizonyos adatforgalom felett.
A vita alapját az a probléma képezi, hogy az okostelefonok, mobil PC-k használatának a terjedése, illetve a felhasználói igények változása miatt megállíthatatlanul nő az adatforgalom volumene. Mivel pedig a fizikai infrastruktúrát rendszerint a távközlési cégek üzemeltetik, a probléma technikai megoldása az ő feladatuk és költségük. És az sem meglepő, hogy ennek egy részét megpróbálják átterhelni a volumen növekedéséből profitáló online tartalomszolgáltatókra. A konfliktust René Obermann, a Deutsche Telekom vezetője foglalta össze a legtömörebben a barcelonai Mobile World Congressen: „Mi beruházunk, ti (vagyis a tartalomszolgáltatók) meg lefölözitek a hasznot”.
Miközben a távközlési cégek potyautas-mentalitással vádolják a tartalomszolgáltatókat, az utóbbiak „vámszedőknek” tartják a telekom-cégeket, amiért kihasználják, hogy megkerülhetetlen infrastruktúra van a kezükben. A konfliktus feloldása egyelőre nem látható, a hangnem pedig egyre jobban eldurvul.
Ráadásul a legtöbb ilyen ügynek van még egy kellemetlen mellékíze is. Sok panaszkodó online tartalomszolgáltató, illetve az őket kiszolgáló cégek (például a mostani razzia mögött sejtett Youtube-partner Cogent) amerikaiak, miközben a „bemártott” távközlési cégek általában európaiak. Persze alapvetően nyilván üzleti, és nem EU-USA viszályról van szó (remélhetőleg), de mostanában a transzatlanti viszony amúgy sem felhőtlen az informatika terén a PRISM-botrány kapcsán, így Európában érthető módon mindenki sokkal érzékenyebb az ilyen kérdésekre.