Az internetes bűnözésről készített felmérések egyik legfrissebb eredménye földrajzi szempontból ránk nézve nem túl megnyugtató. Eszerint egyáltalán nem állja meg a helyét az a korábbi közhely, hogy a legtöbb hackertámadás Kelet-Ázsiából származik. Valójában az egykori Szovjetunió területén érzékelhető a legnagyobb aktivitás. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kelet-európai hackerek a szovjet idők alatt kitűnő tudományos képzést kaptak, miközben folyamatosan rá voltak kényszerítve, hogy szűkös anyagi erőforrások mellett is jó eredményeket érjenek el. Ez pedig igen találékonnyá tette őket.

A támadások eredetétől függetlenül azonban az internetes bűnözés mindennapi fenyegetésnek számít, a magánszemélyek és a cégek többsége mégsem fordít elég figyelmet a védekezésre. Vagy azért, mert túl drága, vagy egyszerűen csak figyelmetlenségből. Pedig a tét nem kicsi: a legfrissebb becslések szerint a számítógépes bűnözés évente ezermilliárd (!) dolláros kárt okoz világszerte. Az idei első félévben minden harmadik európai és észak-amerikai internet-felhasználót támadás ért szörfözés közben.

Szinte heti rendszerességgel lehet hallani nagyszabású hackertámadásokról. Néhány hete megbénították a világ egyik legnagyobb internetes cége, a GoDaddy által üzemeltett több ezer honlapot, nem sokkal korábban pedig több mint egymillió iPhone-készülék sorozatszámát szerezték meg illegálisan, amelyek segítségével akár a telefonok használóit is azonosítani lehet.

A Symantec biztonságtechnikai cég becslése szerint az elmúlt négy hónapban 110 milliárd dollárt tett ki csak az internetes támadások által magánszemélyeknek okozott kár, és akkor a céges esetekről még nem is volt szó. Az Európai Bizottság abból indul ki, hogy évente globálisan ezermilliárd dolláros kárral jár a cyber-bűnözés. Az Eurobarometer júliusban közzétett felmérése szerint az európai internethasználók 12 százaléka volt már online csalás áldozata, 8 százalékuknál pedig személyazonossági adatokkal éltek vissza.

A jelek szerint mégsem vesszük komolyan a problémát. Az internethasználók több mint fele még arra sem vette a fáradságot az elmúlt évek során, hogy egyetlen online jelszavát is megváltoztassa. De a helyzet a cégeknél sem sokkal jobb. Nagyon sok vállalat egyszerűen nem is meri beismerni, hogy mennyire hiányos a védelme az internetes támadásokkal szemben. Hiába állnak rendelkezésre hatékony eszközök a hackertámadások kivédésére, a legtöbb cég számára ezek túlságosan munka- és pénzigényesek. Így nem is annyira meglepő, amikor hajmeresztő adatlopási esetekről hallunk, ráadásul sokszor nagyon nagy cégekről is kiderül, mennyire sérülékenyek e téren. Éppen ezért követelik a szakemberek egyre hangosabban, hogy az internetes védelem ügye kerüljön a cégvezetők legfontosabb napirendi pontjai közé.

A kérdés fontosságát az EU is felismerte, és ha minden igaz, jövő januártól elindul az internetes bűnözés elleni harcot koordináló uniós központ (EC3) működése. Az már más kérdés, hogy a 35 fős induló létszám mellett komolyan gondolják-e Brüsszelben, hogy ez az új hivatal tényleg képes lesz majd hathatósan fellépni a tömeges, határokon átnyúló visszaélések ellen. Valószínűleg nem. Ehelyett majd egy-két egyedi esettel foglalkoznak, de ez nem lesz több a felszín kapargatásánál.