Sokat hallani mostanában a szélessávú telekommunikáció fontosságáról és terjedéséről. Arról is, hogy milyen szoros összefüggés van a gazdasági növekedés és a nagy sebességű adatátvitel között. Ennek ellenére látni kell, hogy a szélessáv nem varázsszer, és drasztikus elterjesztése sem lenne képes önmagában segíteni a gazdaságon.

Magyarország pocsék helyen áll a szélessávú mobil előfizetések arányát tekintve nemzetközi összehasonlításban. Az OECD 34 tagállama közül 32-ikek vagyunk 12,9 százalékos penetrációval, csak Mexikót és Törökországot megelőzve e téren. Eközben az éllovas Dél-Korea már elérte a 100 százalékot. Szomorú eredmény, de túl nagy jelentőséget mégsem tulajdonítanék neki.

Az EU fejlesztési céljaival évek óta azt sulykolja, hogy a szélessávú telekommunikációs lefedettség növelése önmagában képes javítani a gazdaság állapotán. Brüsszel úgy számol, hogy ha tíz százalékponttal növelik egy országban a lefedettséget, az 1,5 százalékos gazdasági növekedést hoz magával.

Sajnos, a tapasztalat nem ezt mutatja. Sőt, inkább fordított ok-okozati összefüggést látok. A szélessávú lefedettség terjedésének nem következménye, hanem sokkal inkább előfeltétele az élénk gazdasági növekedés. Ha egy térségben megvan a kellő gazdasági dinamizmus, az képes olyan fizetőképes keresletet generálni, amely alapján megéri a szolgáltatóknak a szélessávú adatátvitel kiépítése, legyen szó a mobil- vagy akár a vezetékes hálózatról.  A fizetőképes kereslet egyik jó mutatója például az okostelefonok terjedése, amelyben szintén nem áll túl jól Magyarország. Pedig az okostelefonok széles körű használata nagyon fontos előmozdítója a szélessávú lefedettség növekedésének.

Jól mutatja ezt az is, hogy Magyarország elmaradottabb régióiban, ahol a szélessávú hálózat nincs kiépítve, sok esetben szatellites internettel oldják meg a nagy sebességű adatforgalmat. A szatellites kapcsolat nagyobb egyszeri eszköz-beruházást igényel az előfizetőktől, emiatt jó lefedettségű helyeken nem éri meg. Viszont ha egy térségben csak pontszerűen jelenik meg a fizetőképes kereslet, akkor ott a szolgáltatóknak nem kifizetődő a teljes hálózat fejlesztése, és ilyen módon oldják meg az egyedi igényeket. Ilyen pontszerű keresletet jelenthetnek példának okáért az autópályák mellett fekvő ipari parkok, vagy a külterületen megrendezett vásárok, amelyek nem nélkülözhetik a nagy sebességű adatforgalmat.

Az persze elképzelhető, hogy a hálózatfejlesztés átmenetileg szegényebb környékeken is munkahelyeket teremt, de utána a beruházás jó eséllyel ráfizetéses lesz. Persze más a helyzet, ha pályázati pénzeket, mondjuk uniós támogatásokat is be lehet vonni. Így az EU legalább finanszírozhatja saját elképzeléseinek a megvalósítását.