Megállíthatatlannak tűnik az alternatív mobilszolgáltatók (MVNO) expanziója a térségben. Szinte egymás sarkát taposva jelentette be a UPC magyarországi, illetve a Virgin Mobile lengyelországi piacra lépését a múlt héten. És hogy mindez ne legyen elég, a Virgin máris kilátásba helyezte, hogy újabb piacok, többek között Magyarország felé is nyitni kíván. Ezek a hírek persze semmiképpen sem jelentenek szenzációs meglepetést, hiszen a szektort figyelve jól látszott a régiónkban az MVNO-k körében zajló készülődés és felfutás.

Persze a UPC esetében rögtön felvethető, hogy egyelőre csak mobil internetet fog szolgáltatni, ami akár az eddigi kábelszolgáltató tevékenység kiszélesítésének is tekinthető. Ahogyan azonban a cég is hangsúlyozta, jogilag ezzel a lépéssel már mobilszolgáltatóvá váltak, ráadásul a tervek szerint a jövőben hangszolgáltatással is kívánnak majd foglalkozni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adatforgalom egyre nagyobb jelentőséggel bír a hangszolgáltatás mellett.

Az MVNO-k sajátos helyzetét mutatja az is, hogy Virgin Mobile-t a legkevésbé sem zavarják a lengyelországi magas penetrációs mutatók: 38 millió lakosra 52 millió aktív SIM-kártya jut. Lehet, hogy meglepően hangzik, de a Virgin ennek ellenére egymillió előfizetőt kíván szerezni az elkövetkező három év során, és több hasonlóan magas penetrációjú országban is meg akarja vetni a lábát a térségben.

A jól látható piaci nyomulás azonban nem kell, hogy elbátortalanítsa azokat, akik hasonló terveket dédelgetnek. Igaz, az alternatív mobil szolgáltatást vállaló cégek részben valóban a versenytársak előfizetőinek az elcsábítására is törekednek, de emellett a saját, más szolgáltatásaik révén már megszerzett ügyfélkörben rejlő potenciált is ilyen módon igyekeznek jobban kihasználni.

Ahogyan mostanra már elég világosan körvonalazódott, a sikeres MVNO-k három szektor szereplőiből kerülnek ki. Ezek vagy alternatív távközlési cégek, vagy kiskereskedelmi láncok, vagy pedig pénzügyi szolgáltatók. A fentebb említett két cég esetében nyilván leginkább az első csoportról van szó. Ugyanakkor a mobil hang- vagy adatátvitel kiegészítő szolgáltatás lehet más cégeknek is, ami versenyelőnnyé válhat. Az MVNO-k által használt hálózatokat üzemeltető nagy mobilcégek pedig mostanra már egyértelműen úgy tekintenek az alternatív szolgáltatókra, mint stabil bevételforrásra eddig kihasználatlan piaci résekből, és legkevésbé sem, mint veszélyes konkurenciára.

Arra sincs egyértelmű szabály, hogy például a kiskereskedelmi láncok közül milyen profilúak élveznek előnyt. A lényeg, hogy ismert nevű legyen, és tömeges vásárlói bázissal rendelkezzen. Nem véletlen, hogy általában a legnagyobb nemzetközi szupermarketláncok vágnak bele a virtuális mobilszolgáltatásba, hazánkban például a Tesco és a Lidl.

A pénzügyi szolgáltatói előélettel rendelkező MVNO-k kapcsán ugyanakkor Magyarországon még nem világos, hogy például a nagy bankok milyen terveket szövögetnek e téren. Alternatív mobilszolgáltatóként való piacra lépésük több szempontból is hasznos lehetne. Új értéket teremtene a fogyasztók számára, és gazdagítaná pénzügyi, illetve a távközlési kultúrát. Arról nem is beszélve, hogy a csökkenő banki marzsokat elnézve a pénzintézetek számára is érdekes lehetőséget jelenthet egy ilyen bővítés.

Az új pénzügyi szolgáltatások, mint például a mobil fizetés, a mobil bankolás vagy a mobil kereskedelem esetében azonban a bérelt hálózaton kívül infrastrukturális feltételek is szükségesek. Magyarországon több követelménynek kell teljesülnie ahhoz, hogy ezeket a szolgáltatásokat sikeresen lehessen értékesíteni. Tömegesen el kell terjednie például az okostelefonoknak, illetve a mobilfizetés technikai hátterének is ki kell épülnie. E témakörre azonban egy önálló bejegyzésben majd visszatérünk.