Úgy hangzik, mint egy thriller, pedig akár valóságos is lehet. Elképesztő mennyiségű információt gyűjthet be rólunk saját laptopunk vagy okostelefonunk beépített kamerája vagy más érzékelője segítségével. Legyen szó az asztalon szétszórt csekkekről, a falinaptárba beírt teendőkről, vagy féltve őrzött értéktárgyak rejtekhelyéről: az óvatlan felhasználóról sok mindent elárulhat a készüléke. Az egyre komplexebb kommunikációs eszközök és csatornák miatt az adatbiztonság mind a magán, mind az üzleti felhasználás terén egyre nagyobb tudatosságot követel meg.

Nagy visszhangot váltott ki például az a tavalyi eset, amikor egy amerikai laptop-kölcsönző előre beépített biztonsági szoftvereivel éltek vissza. A programok eredetileg azt a célt szolgálták volna, hogy lokalizálják azon gépeket, amelyek után nem fizették rendesen a kölcsönzési díjat. A cég alkalmazottai azonban visszaéltek a szoftver nyújtotta lehetőségekkel, és a legkülönbözőbb bizalmas információkat gyűjtötték be a segítségével az ügyfelek gépeiről. Ami pedig még rosszabb, a gépek webkameráival számos felvételt készítettek titokban a családok tagjairól a lehető legkülönfélébb helyzetekben.

Ami a nagyon rossz hír ezzel kapcsolatban, hogy nem csak előzetesen feltelepített szoftverekkel lehet hasonló „csínyt” végrehajtani, de hackerek kívülről is be tudnak hasonló módon hatolni gépünkbe vagy okostelefonunkba. Utóbbi egy, esetenként két beépített kamerájával, számos egyéb érzékelőjével és állandó internet-kapcsolatával különösen vonzó célpontnak számít a hackerek számára. Egy ilyen készülék segítségével nagyon összetett információcsomagokhoz juthatnak a felhasználóról.

Az okostelefonok használata közbeni folyamatos mozgás miatt például számos felvétel készíthető a lakásunkról, amelyekből utólag panorámaképszerűen rekonstruálhatók az egyes terek, a tárgyak elhelyezkedése, ami például nagy segítség lehet egy tervezett betöréshez. Ráadásul az asztalon heverő csekkekről, vagy a falon lógó határidő-naptárról számos bizalmas információ leolvasható egy jól sikerült felvétel segítségével.

Az egyik legijesztőbb példa azonban az iPhone-hoz köthető. A beszédes (sp)iPhone névre keresztelt kutatási projekt keretében kimutatták, hogy egy íróasztalra fektetett iPhone segítségével rekonstruálható, milyen szöveget gépeltünk be a mellette lévő PC billentyűzetén. A készülék mozgásszenzorjai segítségével megfigyeli az asztallap rezgését, rögzíti, és ebből az adathalmazból egy megfelelő szoftver segítségével 80 százalékos pontossággal újraírható a gépelt szöveg.

Az előbbi ijesztő példa ellenére az Apple telefonok használói még inkább biztonságban érezhetik magukat a rendszer viszonylagos zártságának köszönhetően.  Ezzel szemben az Androiddal futó okostelefonok sokkal sérülékenyebbek. A kémszoftverek általában azon engedélyezések valamelyikével jutnak fel a készülékre, amelyeket a felhasználók könnyelműen megadnak egy-egy új alkalmazás telepítésekor. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a felhasználók csak megbízható gyártók alkalmazásait telepítsék, és mindig ellenőrizzék, mihez is adnak engedélyt a készüléken. A megelőzés magánemberek esetében inkább az egyén körültekintésétől és tájékozódásától függ, míg a gazdasági szereplőknek célravezető a professzionális, intézményesített megoldások igénybe vétele.