Egy nagy európai folyamat utolsó fázisába illeszkedik a mostanában sokat emlegetett magyarországi digitális átállás a televíziózásban. Lengyelország és Bulgária hat hónapon belül túl lesz rajta, Magyarországon pedig október végére valósul meg a teljes átállás. Miután Románia a jelenlegi ütemtervnek megfelelően 2015-ben szintén átkapcsol, az összes földi adás digitálissá válik az EU-ban. A lépés extra költséget jelent, de egyfelől számos előnnyel jár, másrészt pedig EU-s kötelezettségeinkből is következik.

Az átállás több mint 500 ezer háztartást érint, elsősorban azokat, amelyekben előfizetés nélkül tévéznek, és antennával fogják az M1, az RTL Klub és a TV2 adásait. A váltásnak köszönhetően továbbra is előfizetés nélkül lehet majd nézni még ezeken felül az M2-t, a Dunát, a Duna World-öt és a Euronewst. Új készülék vásárlására nem lesz szükség, csupán egy jelátalakítót (set-top-box) kell beszerezni, feltéve, hogy az illető készülék rendelkezik Euroscart csatlakozóval. A jelátalakító ára 8-10 ezer forint körül mozog, illetve ehhez jöhet még, ha valaki eddig csak szobaantennát használt, és emiatt esetleg újat kell felszerelni. A költségek fedezésére egyébként a rászorulók számára szociális alapú támogatás is rendelkezésre áll.

A digitális váltással felmerülő költségekkel szemben állnak ugyanakkor az újítás előnyei. A lakosság szempontjából kézenfekvő pozitívum a jobb kép- és hangminőség, illetve az ingyenesen fogható csatornák számának növekedése, beleértve egy külföldi adót is. Másfelől – és ez az EU érvelésében is központi helyet foglal el – a felszabaduló analóg frekvenciákat értékesíteni lehet a szélessávú szolgáltatások kiépítésén dolgozó távközlési szolgáltatóknak. Az Európai Bizottság becslései szerint 20-50 milliárd euró (!) állami bevétel származhat a frekvenciasávok aukcionálásából a digitális átállást követően.

Az áttérésnek ugyanakkor korábban voltak buktatói az EU más államaiban. Először is Brüsszel kezdetben úgy gondolta, inkább a piaci erőkre és a fogyasztói igényekre bízza, hogy előmozdítsák a digitalizálódást.  Másrészt a kilencvenes években Spanyolországban és Nagy-Britanniában is üzleti kudarccal végződtek a földi adás digitalizásáról szóló kísérletek. Ennek nyomán alakult ki az az uniós konszenzus, hogy az átállás csak abban az esetben lehet sikeres, ha alapként ingyenes csomagot kínálnak a fogyasztóknak jobb képminőséggel, több csatornával, illetve könnyű technikai lebonyolítással.

Az európai átállás kétségtelen sikerei ellenére digitális televíziózás jövőjét illetően felmerül néhány kérdés. Az egyik, hogy a fizetős csomagok esetében a műholdas tévék továbbra is nagy előnyben vannak a földi szórással szemben az adók választékát tekintve. A másik pedig, hogy a szélessávú adatforgalom terjedésével főleg a fiatalabb generáció esetében a hagyományos földi műsorszórás mellett más továbbító csatornák is egyre nagyobb szerepet játszanak.