A különböző iparági előrejelzések már sok minden „évének” kikiáltották 2013-at, de az is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az idei a kifizethető okostelefonok esztendeje lesz. Legalábbis ez a kép rajzolódott ki a múlt héten tartott barcelonai Mobile World Congressen, amelyet a világ legnagyobb mobiltelefon-vásáraként tartanak számon. Ez egyfelől nyilvánvalóan jó hír a vásárlóknak, másrészt a trendnek olyan következményei is vannak, amelyek a mobilszolgáltatók szempontjából is „húsba vágók”.

Ahogy arról már korábban is szó volt, az adatforgalom látványos növekedése egyszerre veszély és lehetőség. Az okostelefonok elterjedtsége még jelenleg is viszonylag alacsonynak mondható. Iparági statisztikák szerint globális szinten a mobil-használók 17 százaléka birtokol okostelefont, ám ez regionálisan igen egyenlőtlenül oszlik meg. Míg Nyugat-Európában közel minden harmadik előfizető okostelefont használ, a feltörekvő gazdaságokban mindössze hat százalék az arányuk. Magyarországon körülbelül húsz százalék az okostelefon-előfizetők aránya a mobilhasználók körében, amivel inkább a fejlett országokhoz állunk közel. Az elterjedtség alacsony globális szintje mindenesetre jól érzékelteti az óriási növekedési potenciált.

Az adatforgalom növekedése miatt feszítő kényszerré vált hálózatfejlesztés kérdése kapcsán természetesen Barcelonában is előjöttek a szokásos panaszok. A Deutsche Telekom leköszönő vezetője, René Obermann például azt nehezményezte, hogy a hálózathasználatért elkérhető díj hatósági szabályozása szinte „gúzsba köti” a fejleszteni kívánó szolgáltatókat. Obermann helyett egyébként bármelyik nagy mobilcég vezetője szólalt volna meg, valószínűleg ugyanezt mondja. Obermann szerint az árverseny már most is nagyon erős, így extra hatósági beavatkozásra nincs is semmi szükség.

 A másik, Barcelonában szintén szóba került konfliktus ugyanakkor a piaci szereplők, nevezetesen a távközlési szolgáltatók, és a nagy internetes cégek között áll fenn. A mobilcégek potyautas mentalitással vádolják a Google-t, a Facebookot vagy a Youtube-ot. Érvelésük szerint a keresőprogramoknak, közösségi portáloknak és videomegosztó oldalaknak oroszlánrészük van az adatforgalom gyors növekedésében, miközben az ezt lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések költségeiből nem veszik ki a részüket.

Hiába hajtja azonban az okostelefonok terjedése a hálózatfejlesztést, a szélessávú adatforgalom a világ sok pontján még nem elérhető. A legújabb, 4G-s hálózatokon keresztül például jelenleg csak a globális adatforgalom nagyjából egy százaléka bonyolódik. Ez persze nagyon gyorsan megváltozhat: iparági előrejelzések szerint 2017-ig a jelenlegi 11-szeresére (!) nő a mobil eszközök által generált adatforgalom. És ez nem csupán egy olyan jól hangzó, de kevéssé valószerű célkitűzés, mint amilyenek az Európai Bizottság jövőképeiben szerepelnek.

Az már persze más kérdés, hogy a hálózatok kiépítésének finanszírozását hogyan oldják majd meg. A szolgáltatók saját erőből, hálózatmegosztással, vagy esetleg sikerül valamilyen furfangos módon az internetes óriáscégeket is érdekeltté tenni abban, hogy átvegyék a terhek egy részét.