Úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt Neelie Kroes  uniós távközlési biztos, amikor 2013-at döntő évnek nevezte az ágazat szempontjából. Az Európai Bizottság március végén már elő is állt az ígért reformjavaslatok sorában az elsővel. A csomag lényege, hogy csökkentsék a szélessávú adatátvitelre alkalmas európai kábelhálózat kiépítésének költségeit.

Az Európai Bizottság és Neelie Kroes most ahhoz a módszerhez folyamodott, hogy ha már pénzt nem tudnak adni valamihez, akkor legalább megpróbálják csökkenteni a kiadásokat. Brüsszel még februárban jelentette be, hogy 9,2 milliárdról egymilliárd euróra csökkentik a szélessávú hálózatok fejlesztését támogató Európai Összekapcsolódási Eszköz (CEF) költségvetését. Részben e megszorítás kompenzálásaként állt elő múlt héten a Bizottság a szélessávú fejlesztések adminisztratív költségeinek a csökkentését előirányzó javaslatokkal.

A csomag három lényegi elemből áll. Az egyik értelmében köteleznék az új házak építtetőit, illetve a felújítókat, hogy már szélessávú kábelekhez kössék az ingatlant. Ezen felül azt is szorgalmazza a javaslat, hogy a távközlési szolgáltatók működjenek együtt az egyéb közművek, a gáz-, a víz- és az elektromos hálózatok üzemeltetőivel. Ez röviden annyit jelentene, hogy a közműcégek már meglévő hálózatát felhasználva fektetnék le a kábeleket, és el lehetne kerülni a költségek nagyjából négyötödét kitevő útfeltöréseket és földmunkákat. Végül pedig lerövidítenék a hálózatfejlesztéshez szükséges bürokratikus eljárás időtartamát, illetve központosítanák az ügyintézést.

Az Európai Bizottság becslése szerint nagyjából 60 milliárd eurós megtakarítás érhető el az újítások segítségével 2023-ig. Ezen felül arra is számít Brüsszel, hogy a könnyítéseknek köszönhetően a szolgáltatás is olcsóbban hozzáférhetővé válik az előfizetők számára.

Az EU egyébként nem áll túl jól a szélessávú adatátvitelre alkalmas optikai hálózatok elterjedtségében. Miközben 2012 közepén a 27 tagállamban összesen 5,95 millió előfizető vett igénybe szélessávú optikai kábelt, Ázsiában 58 millió ügyfelet számoltak. Ez még a populációs különbségek figyelembe vételével is lemaradás Európa számára.

Persze a szokás szerint szépen hangzó bizottsági tervek körül sok a lehetséges buktató. Például az egyik legkézenfekvőbb, hogy az együttműködéstől húzódozó közműcégek pillanatok alatt találnak számos súlyos szakmai érvet, amivel bebizonyíthatják, hogy milyen műszaki problémák miatt nem lehetséges az optikai kábelek fektetése a víz- vagy gázvezetékek mellé.