Nem azt kaptuk az EU-csúcstól, amit várni lehetett. Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalról (NSA) és a lehallgatott európai politikusokról szóló botrány rányomta bélyegét az ülések hangulatára. A hangsúlyok mindinkább az adatvédelem és adatbiztonság irányába mozdultak el: abban ugyan mindenki egyetértett, hogy rendkívül fontos témáról van szó, azonban a mikorról és a hogyanról már megoszlottak a vélemények. Így végül az a döntés született, hogy a tényleges döntést el kell napolni. Tehát az európai közös távközlési piac, illetve az új adatvédelmi szabályozások még váratnak magukra.

Bár az Európai Bizottság, Franciaország és Lengyelország sürgette az új adatvédelmi szabályozás megvitatását, végül leginkább a britek nyomására 2014-ről 2015-re tették át az új dátumot, igaz, konkrét határidőt nem szabtak meg, ami csak további bizonytalanságokat szül. Ugyanez mondható el a közös európai távközlési piacról is: a tagállamok csupán abban tudtak megállapodni, hogy sürgős szükség van a piacok egyesítésére, azonban ehhez előbb meg kell vizsgálni a körülményeket és a tervek befogadhatóságát. A konkrétumok hiányában viszont tényleg az a helyzet áll fenn, hogy az EU-csúcs nem hogy irányt mutatott volna a telekommunikációs szektor jövőjének, de inkább lassította a folyamatot.

A problémamegoldás elodázását kiváltó viták és ellentétek is arra mutatnak rá, hogy nincs konszenzus arra nézve, mi tenne jót Európának. A brit miniszterelnök például úgy gondolja, hogy az adatvédelmi szabályozások árthatnak az üzletágnak.

Itt többek között arról van szó, hogy Európa büntetni akarja az információs szektor azon amerikai cégóriásait (pl. Google, Facebook), amelyek adatokat szolgáltatnak harmadik félnek (például az NSA-nak) az EU megkérdezése nélkül. A szabályozások ellenzői attól félnek, hogy egy ilyen Amerika-ellenes lépés árthat a diplomáciai viszonynak. A tagállamok minden bizonnyal ugyanettől tartanak. Ezért is értettek egyet abban, hogy az európai adatok biztonságának megtárgyalását el kell halasztani.

Ugyanez mondható el a távközlési piac egyesítéséről is. Az EU természetesen nehezményezi a kontinens hátrányát a globális versenyben, és tervei is lennének, a megvalósítás mégis folyamatosan várat magára. A roaming-díj eltörlése, a 4G hálózatok fejlesztése és az infokommunikációs szektor fellendítése nem többek szép brüsszeli vágyképeknél ha az ágazat fontos lépések hiányában egy helyben toporog. Az Európai Bizottság az idei évet korábban perdöntő fontosságúnak nevezte a piac harmonizációja szempontjából, és a korábbi tempót elnézve talán nem meglepő, hogy 2013 mégsem lesz perdöntő fontosságú. Továbbmegyek, valószínűleg 2014 sem lesz az, ugyanis még a pontos csapásirányokat sem látni, nemhogy a kézzel fogható eredményeket.

Ezzel pedig a cégek nyertek egy kevés időt, amit felhasználhatnak a felkészülésre. A változás, úgy tűnik, itt van a küszöbön, de ha az Európai Parlamenten múlik, az utolsó lépést még évekig elhúzza. Épp ezért itt lenne a lehetőség arra, hogy a piac szereplői megmutassák, egyedül is képesek Észak-Amerika vagy Távol-Kelet nyomdokaiba lépni, és nem várni egy felsőbb szervre, amely a hosszú csatározások közepette kiengedi kezei közül a kontinensek versenyét.