Hétfőn tartották az EU hivatalos adatvédelmi napját. Ennek alkalmából az Európai Bizottság szokás szerint szép szavakkal figyelmezteti az uniós polgárokat személyes adataik védelmének fontosságára, és egyben nem felejti el azt sem felsorolni, milyen előrelépések történtek a privát szférát védő uniós szabályozás terén. Az adatvédelem azonban korántsem csak a magánszemélyek problémája, hanem a gazdasági szervezeteké is.

Egy tavaly nyáron készült átfogó felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a cégek egyáltalán nem szentelnek kellő figyelmet bizalmas adataik védelmének. Pedig sok esetben éppen ezek képezik a cég legértékesebb „vagyontárgyait”, és döntőek lehetnek a vállalkozás jövője szempontjából.

Az adatok kezelése egyre nagyobb stresszt okoz a gazdasági társaságok számára, a robbanásszerűen növekedő volumen, az emiatt keletkező folyamatos fejlesztési kényszer, vagy akár az egyre bonyolultabb szabályozás miatt. A sokféle, egymástól eltérő egyedi helyzet ellenére meg lehet kockáztatni néhány alapvető bölcsességet az adatvédelmi stratégia kidolgozása kapcsán.

Nagyon fontos például, hogy hatékonyan használjuk a rendelkezésre álló adatvédelmi technológiát. Szerencsére óriási a választék a különféle megoldásokból, egy sor cég kínálja ezzel kapcsolatos termékeit. Ez egyben sajnos a rossz hír is, mert a sokféle igényre kínált megoldási variációk száma gyakran zavarba ejtő. Éppen ezért ügyeljünk arra a szolgáltató kiválasztásánál, hogy kellő tapasztalattal bírjon az adatvédelem terén, illetve hogy a cégre szabott megoldást a lehető legolcsóbban tudja összeállítani.

Amire szintén érdemes figyelni, az az adatok kategorizálása. Az elég nyilvánvaló, hogy az egyes adatok súlyában komoly eltérés mutatkozhat. Ennek ellenére sok cég olyan korábbi technológiát alkalmaz mind a mai napig, amely minden adatot egy kategóriaként kezel, a védelem és a megőrzés időtartamának szempontjából is. Ez a megoldás első ránézésre egyszerűnek tűnhet, ennek ellenére igen drága és rossz hatásfokú lehet.

Egy cég adatait számos kategóriába lehet sorolni, akár a jelentőség, akár a védettség, akár a megőrzés időtartama szerint. Például van egy sor olyan adat, amely hiába bír nagy fontossággal egy cég számára, mégsem esik a törvényi szabályozás által védett adatok kategóriájába. Sok esetben azonban éppen ezek a törvény szerint védelemre „nem érdemes információk” jelentik egy cég legbecsesebb kincsét, éppen ezért szintén erős védelmet érdemes biztosítani számukra.

A képet még tovább bonyolítja az a körülmény is, hogy a felhő alapú, központosított adattárolás terjedésével az adatvédelem kérdése sok esetben korántsem csak az adott cég, hanem a tárolással megbízott külső szolgáltató ügye is. A külső rendszerekkel kapcsolatban viszont egy dolgot érdemes észben tartani: sokkal kisebb az adatvesztés kockázata, mintha egy „házi” szerveren.