Befellegzett a céges telefonoknak

BYOD.jpgHamarosan véget érhet a céges telefonok és laptopok kora. A vállalatok közel kétötöde kíván felhagyni azzal a gyakorlattal, hogy céges infokommunikációs eszközökkel látja el alkalmazottait – derül ki a Gartner piackutató cég globális felméréséből. Eszerint a válaszadók 38 százaléka 2016-ig meg szeretné szüntetni a mostani rendszert. A trend egyes szakemberek szerint takarékossági-, illetve hatékonysági szempontból is előnyös lehet. Kérdés, mit szólnak ehhez maguk a munkavállalók.

A Gartner megítélése szerint a jövő útja az lesz, hogy a dolgozó saját magának veszi meg okostelefonját, tabletjét, és a cég csupán a használati (előfizetési) költségekbe száll be kisebb-nagyobb mértékben (angolul Bring Your Own Device, rövidítve BYOD) . Az okostelefonok tömeges elterjedésével, illetve a tarifák fokozatos csökkenésével ugyanakkor arra is számítani lehet, hogy a céges hozzájárulások mértéke is mérséklődni fog.

A felmérés készítőinek egyik fő érve a céges tulajdonban lévő készülékeket preferáló gyakorlat megváltoztatása mellett, hogy a munkavállalók számos esetben használják privát célra vállalati kommunikációs eszközeiket. Ráadásul ennek a fordítottja is gyakran előfordul: hiába a céges telefon, laptop, sokszor a mellette párhuzamosan használt privát eszközön is végeznek munkát.

Ez az összevisszaság természetesen nagyon komoly fenyegetést jelenthet adatbiztonsági szempontból. A cégek nagy többsége ráadásul csak most, vagy még egyáltalán nem eszmélt rá arra, hogy mekkora jelentősége a bizalmas adatok védelmének. Pedig veszélyforrás akad bőven. Mindezek tudatában az IT-szakembereknek el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen más adatbiztonsági megoldást tudnak alkalmazni azon kívül, hogy a céges készülékek funkcióit a végtelenségig korlátozzák. Abban a pillanatban ugyanis, amikor a munkavállaló a saját tulajdonát képező eszközt használ, ez utóbbi módszer nem jöhet szóba.

A BYOD-módszer alkalmazása esetén más utakat kell találniuk az informatikusoknak. Megtehetik például, hogy szabályozzák, milyen platformokat támogat a céges rendszer, milyen hozzáférési- és szolgáltatási szint jár az egyes munkavállalóknak. Ezen felül az is sokat segít, ha egyértelművé teszik a munkavállaló számára, hogy milyen kockázatokkal kell számolnia, illetve hogy pontosan mi az ő felelőssége a céges adatok biztonsága kapcsán. Ugyanígy nyilván arról is pontos tájékoztatást kell nyújtani a saját eszközt használó munkavállalóknak, hogy a céges rendszerekkel való együttműködés érdekében milyen szoftver-, illetve hardver-követelményeknek kell eleget tenniük.

Érdekes módon a munkavállalók saját eszközeinek használatát előnyben részesítő modell bizonyos szempontból éppen az informatikai rendszer erősebb központi szervezését igényli. Mivel a dolgozó gépe, okostelefonja külső, közvetlenül nem szabályozható platform, a rendszer biztonsága csak úgy őrizhető meg ezek után is, ha nagyon pontosan szabályozzák, hogy e külső eszközök hogyan működhetnek együtt a cég központi hálózatával. Ez pedig egy tipikusan olyan feladat, amely könnyebben megoldható nagy hálózatokat működtető külsős informatikai szolgáltatók bevonásával.


A bejegyzés trackback címe:

https://arc-vonal.blog.hu/api/trackback/id/tr725288291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Adózástechnika miatt nem fog működni a dolog.

A céges eszköz + ÁFA 100%-ban leírható az adóból.

Az egyéni eszközön az ÁFA azonnal bukó, a net összegnek meg kb. a fele adó.

Tehát nagyon, de nagyon nem éri meg, ha az alkalmazott veszi meg az eszközt.
Az is érdekes lesz, mikor a pályakezdő, munkanélküli és egyéb anyagilag nem jól álló emberkéktől azt kérik, hogy vásároljon be, okostelefon, tablet, laptop, mobilelőfizetés. Indulásként alig párszázezer forint, nyilván be tudja vállalni a munkavállaló.

Céges szempontból az adatbiztonság kérdése és a menedzselhetőség érdekes, mert ugyan léteznek erre jobbnál jobb szoftverek, de azokat ki veszi meg majd? Az is furcsa jogi kérdés, hogy monitoring szoftvert telepíthet-e a cég a munkavállalója telefonjára úgy, hogy az a munkavállaló tulajdona. A szoftver meg a cégé... Megint másik kérdés, a magánszféra védelméről is megemlékezve, hogy a munkavállaló saját pénzéből vett, saját tulajdonában álló laptopon mondjuk egy esti netezést figyelheti-e a cég. És mi van, ha a dolgozó kilép a cégtől? A céges adatok nyilván a gépén maradnak... Napi mentést lehet csinálni online céges laptopról, de ha azon privát adatok is vannak (miért ne lennének, ha a munkavállaló tulajdona), akkor ez már nem egyszerű. Az eszköz fölötti felelősség kérdése is érdekes lehet: a saját készülékét mindenki úgy hagyja el, ahogy akarja, senki nem vonhatja ezért felelősségre. De ha vannak rajta céges adatok, akkor ez hogyan kezelendő?
Az IT vezetők meg biztos szeretni fogják, ha különböző platformú eszközök érkeznek a cégbe, miközben épp a homogén géppark lenne a költségcsökkentés egyik lehetősége. Vagy a kollégáknak munkaszerződésben lesz előírva, milyen eszközt kötelesek vásárolni? Az megint egy érdekes jogi kérdés: kötelező beruházás a cégbe?
Totalisan felreertette a kedves blogolo es a hozzaszolok a Gartner tanulmanyt.
BYOD is an alternative strategy that allows employees, business partners and other users to use personally selected and purchased client devices to execute enterprise applications and access data.
BYOD nem arrol szol hogy nem adnak ceges eszkozt mert milyen jo ha azt is a dolgozo veszi meg, hanem arrol hogy engedelyezik a munkavallalo sajat(maga altal kivalasztott es megvasarolt) kedvenc eszkozeinek a hasznalatat.
Nagyon provinciálisan gondolkodtok... ez egy globális felmérés eredménye, jellemzően olyan társadalmakban terjed el ez a módszer, ahol nem számít luxusberuházásnak egy igényesebb mobil vagy tablet. Jobb világokban már egy egyetemista számára is alapkellék egy ilyen eszköz.

Az igényt pedig az kelti fel a dolgozókban is, hogy ha van rá mód, esze ágában sincs két szett eszközt (privátot és cégeset) magával cipelni; a privát eleve adott (ld fenti bekezdés), a céges meg egy idegesítően lebutított féltégla (ezen eszközöknél semmi nem korlátozza az IT vezetőket, hogy a legegyszerűbb biztonsági megoldást válasszák: kiirtanak minden, nem eszenciális funkciót).

Igen, az IT menedzsmentnek ez kihívás lesz, de nem feltétlenül önállóan kell megoldani a biztonsági kérdéseket; az eszközökön megspórolt pénzből kijön egy adatbiztonsági rendszer megvásárlásának ára.
Globális felmérés. Ez nem a magyar munkavállalókra vonatkozik. Vannak egyéb helyek szülőbolygónkon, ahol nem okoz gondot középiskolás/egyetemista gyermeket felszerelni ilyen eszközökkel, vagy saját maguk is meg tudják ezt tenni a suli mellett vállalt munkákból.
Asszem evidens, hogy a szerszámot a munkáltató biztosítja!

Ahogy nem használom a saját fúrómat, flexemet, csapágylehúzómat, autómat céges ügyben, úgy nem használom a privát telefonom, előfizetésem, számítógépemet sem!

Ez az egyik része a dolognak.

A másik meg az, hogy a BYOD nem erről szól.
Hanem arról, hogy beviheted a sajátod, ha akarod, mert csinálnak rá egy rendszert, hogy biztonságosan használhasd.
Azért mennék dolgozni, hogy legyen pénzem laptop-ot venni, meg okostelefont meg tabletet (amúgy ez utóbbi kell a fenének)...
Ha lenne pénzem munka nélkül, nem dolgoznék.
A menedzseri hülyeség minden határon túl megy! Minden baromságot kitalálnak hogy kreatívnak tűnjenek és maradjanak a pozíciójukban ("lám, milyen jó költségcsökkentő ötletem van"). Utólag úgy sincs felelősségre vonás az ötletgazda tekintetében. A mundér becsülete ugyebár... Pontosabban igen magas a tűréshatár az elkövetett hibák és az anyagi következményeik ellenére. Ha van bukás, az is felfelé.
Az anyagi veszteséget persze kompenzálni kell, lesz majd költségcsökkentés a munkavállalói oldalon (mozgóbérrel játszadozás), meg egy kis leépítés.
"Egy vállalatvezető gondolatai a távközlés harcmezejéről"

Hát, ez már a második index-címlapos poszt, amit agyonkritizálnak a kommentelők, sajnos ez is mutatja, hogy milyen emberek lehetnek vezetők ebben az országban.
Ez csak a hanyatló nyugaton fordulhat elő. Tündérországban a mélymagyar népnemzeti cégtulajdnosok szerint használd a saját telefonodat, saját laptopodat/PC-det, saját autódat és fizess azért hogy egyáltalán megengedi hogy dolgozhass neki.
@M_R: nem tudom, milyen cégeknél dolgoztál eddig, de én ahol dolgoztam, ott pont az ellentettje volt igaz. Szigorúan tilos volt magán eszközöket használni, mindenki megkapta a céges telefont, céges notebookot, távoli menedzseléssel, letiltási lehetőséggel. A céges hálóba nem is tudsz nálunk bejelentkezni mással, csak céges eszközökkel. Cserébe a telefont és a notebookot is korlátlanul használhatod magáncélra (telefonnál van valami korlát, talán 5000 forint / hó, 5 forintos percdíjjal plusz a családtagoknak vehetsz olyan előfizetést, hogy ingyen hívhatod őket a céges telefonról, ez is valami nevetséges havidíjért, ami ráadásul le is beszélhető)
Szóval itt nálunk azt mondja a cég, hogy inkább használd magáncélra a céges cuccot, de ne veszélyeztesd a biztonságot mindenféle jöttment eszközzel.
@Mindfield: Szvsz ez a blog a PR/marketingosztaly agyszulemenye amit egy olcso sokadosztalyu ujsagiro irkal es neha kikerul az indexre. Egy idoben nekem is jott jopar spam amiben ajanlgattak hogy felkeszult profi ujsagirok irnak szakmai blogot a nevemben (olcso firkasz osszehord minden szamarsagot olyanrol amirol fogalma sincs) :)
@AskmeLater30: Igy van hisz nemcsak adatbiztonsagi aggalyokat vet fel hanem a ceges rendszer sem kinyithato egy megbizhatatlan (privat) eszkoz szamara. Maszek laptoprol nem jelentkezel be a ceges halora es futtatsz ceges appokat nem csatlakozol a levelezeshez max desktop virtualizacio, terminal szerver, webmail es mindenfajta adatcsere (meg copy&paste is) szigoruan tilos. Alkalmazasnak max a kepe mehet ki, adat nem. Ha csak a jogot nezzuk sem megengedheto. A jozan eszrol nem is beszelve ;o) Btw a magan eszkozre azt mondani hogy koteles vagy nonstop hasznalni eleg nehez es en sem szeretnem hogy a ceg barmit kutakodjon az en magan gepemen. Ezert van kulon ceges mobilom/gepem es sajat. A cegest kikapcsolom es a magant hasznalom szabadidoben (ha tehetem, bar ez sem jellemzo).
A kisebb cégeknél egyszerűen nem éri meg, ők maradnak az eddigi verziónál. Ha nagy biztonság kell céges, ha nem, akkor saját költségtérítéssel.

A nagyobb cégeknél valóban jó lehet ez a módszer, hiszen itt már nagyon nagy megtakarítások érhetők el, sokkal nagyobbak, mint a rendszer informatikai költségei. Továbbá mindenki szívesebben használ saját eszközt mint cégest. Ma már itthon sem jelent csábítást a céges laptop és telcsi. A cég is a munkavállaló is jobban jár a saját hardverrel a cég a költségekbe száll be.

Itt inkább ott merülhet fel probléma, hogy adatvédelmi elvekbe ütközhet az, hogy a telcsimre, laptopomra feltelepítenek egy vállalati szoftvert, szóval azt gondolom, a hardvert továbbra is a cég adja majd és az üzemi költséget osztja meg. Ez amúgy Mo-n sok helyen alapból így van.
Szerintem ez egy angol cikk fordítása.
Nem hiszem, hogy trendet csinálnak belőle.
@AskmeLater30: Igen, ez a trend sokkal jellemzőbb nálunk. Meg előnyösebb is, mindenkinek.
Ha abból indulunk ki, hogy bezzegnyugaton milyen könnyen vesznek a zemberek már az ovis zsebpénzükből is szuperszámítógépet, akkor a cégek miért nem tudnak munkaeszközként ilyet biztosítani?

Ja tudom, költségcsökkentés.

Mint amikor közbeszerzéssel csökkent költséget az állam.

Végülis már bezzegnyugaton sem túl éles a határ a kettő között, amelyik cég bevételeinek legalább a fele nem pályázati csöcsből jön, az nem is komoly cég.
Egyébként a céges telefon mint juttatás olyan, mint az aranybilincs a rab kezén.

Emberek, a legkisebb méltóság sem maradt meg bennünk?
@Adj gázt!: Mi köze a méltóságnak a céges telefonhoz?
@kolbászoszsömle:

Azért kapod, hogy szabadidődben is elérhető legyél.
@Adj gázt!: telefon szokott lenni egy kis gomb amivel ki lehet kapcsolni....
Nos, ez kelet-európai módra úgy nézne ki, hogy a dolgozó biztosítsa az informatikai eszközt a céges munkához.
Sok sikert a szenzitív céges adatok homekompjúteren való megvédéséhez..
@telkoe:

Ha kikapcsolod, hogyan használod magáncélra? Akkor minek viszed haza, hogy elhagyd?
jó nagy marhaság ez is.
munkaeszközöket biztosítsa a munkáltató.
a volán felvesz buszsofőrnek, de majd hozzál otthonról buszt? vicc...
@kolbászoszsömle: Pedig mindig is élt ez a lehetőség még a Kádár korszak alatt is. Főleg az építő iparban és néhány fém szakmában. Az igaz, hogy ilyenkor plusz pénzt fizetett a cég a munkásának.
EZ egy jó kis konzervposzt, bármikor meg lehet írni. ODestova 8 éve olvasom el ezt a cikket kb évente, ellenberger sem az én cégeim, sem a barátaim cégei nem cisnálják, és nem is tervezik ezt a byod dolgot. Pedig mindegyik ilyen-olyan multis rabszolga.

A tartalom meg... attól, hogy a munkvaállalóra rakjuk az adatok védelmének felelősségét, azzal nincs megoldva a kérdés. Ha elveszik, és jól idegen hatalmak kezébe kerül, akkor ugyan el lehet dádáznia munkavállalót, de az adatok attól ugyanúgy rossz kézbe kerültek.
Szerintem ez egy remek ötlet. A céges telefonon akkor hívtak, amikor akartak, munkaidő sehol, a sajátomat meg úgy állítom be, úgy csörög és akkor kapcsolom ki, amikor én akarom. Ugyanígy a saját notebookomon olyan szoftver lesz, amit én akarok, és admin joga se lesz másnak.

Ezt pontosan addig fogják forszírozni az agyhalott fehér orrú managgák, amíg egyszer összedől a céges rendszer vagy elbuknak egy időhöz kötött lehetőséget, mert a munkavállaló nem volt elérhető, és csak a vállát vonogatja.
Állás hirdetés:

Gépjárművezetőt keresünk saját betonkeverő teherautóval minimálbér jeligével. Jelentkezni lehet a ferencvárosi kiskulacs borozóban hétköznap délután 5 órától este 9-ig, illetve hétvégén reggel 8-tól este 10-ig.
Az egész cafeteria-rendszer az állami csöcs "piaci" megfelelője a konvergenciában. A "jó cég" "segít" a dolgozónak, "gondoskodik" róla. Ahelyett, hogy ropogós készpénzben kifizetné, hadd gondoskodjon magáról.

Egyetlen normális cafeteriát tudok elképzelni, amikor a cég saját termékeinek használatára ösztönzi a dolgozóit. Ez rendben van.

Európa tragédiája, hogy a kommunista blokk nem kapitalistává vált, hanem a kapitalista és a kommunista blokk konvergenciába fogott.

Láthatjuk az eredményét, ha kitekintünk a kapitalista világba, hogyan dübörögnek el mellettünk. Éppen mint ahogy Rosenfeld "elvtárs" idején zöldült ki a fű tőlünk nyugatra (Ausztriában 1955 után).
A céges mobiltelefon ráadásul ezen felül is valami sajátos egyvelege a kommunista "gondoskodásnak" a rabszolgatartással.

A gyakorlatban az történik, hogy havi 2000 (kettőezer) forint értékű valamiért megveszi a vállalat a másik 16 órát is a napodból. És ha a vállalat megszorul, és a kettőezer forinton meg akar takarítani, rabszolgalázadást kockáztat, olyannyira rákaptak a rabszolgák a "segítségre".
Az elmult harom evben en ugy dolgoztam, hogy a sajat laptopjaimat hasznaltam, illetve az egyik projektemen a telefonszamlat fizette csak a ceg. Nekem nem kellett az Ifos 4, amit adtak volna. Ugyan ezzel is szivtam, mert vettek az elofizetesre egy keszuleket masnak, es most nem tudom kihozni a szamom, meg majus vegeig, mert addig van a husegido. Most tovabb szamlazzak, oszt mar reg valtottam volna vmi jobb dijcsomagra. Egy nehany szazezres netto fizetes mellett szerintem nincs beljebb az ember.

Laptopot is inkabb azert hasznalom a sajatom, mert most eppen egy Sony Vaio SVS13-as sorozatu gepem van. A cegnel meg vennenek egy dognehezet brutto szazhuszert, mert a wordhoz az is eleg, aminek az aksija lehet, hogy csak ket orat bir, az LCD kijelzoje is faraszto, kisfelbontasu stb., stb.

A cegnel meg nem kell mas beallitas, mint az email, meg a szerveren adnak hozzaferest egyes konyvtarakhoz vmi csatornan, oszt csokolom. Minden normalis szerveren eleg komoly a vedelem. De az is lehet, hogy adnak egy terminal tavoli elerest, bar ha akadozik a net akkor ez nem tul jo palya.

Azert azzal egyet ertek, hogy ez ne legyen kotelezo, adott esetben dontse el a dolgozo, mit szeretne. De hasonlo a helyzet az autonal is, de ehhez az kell, hogy ne csak a kilenc forint extrat fizessek amortizaciora kilometerenkent.
@Bambano: :))
amennyiben Te felajánlod a telódat céges ügyben és aztán nem veszed fel, mert neked késő van és különben is, akkor hamarosan új kolléga után fognak nézni.
A számítógépen meg nem kell elvonni a jogaidat, mert kapsz egy pl. Citrix klienst és már ki is van zárva az átjárás a saját rendszered és a cées környezet közt, megmaradt a rendszergizda jog.
@Macropus Rufus:

Ami megjelenik a képernyődön egy internetre csatolt gépen, az megjelenhet más képernyőjén is. Billentyűleütések dettó.

De ez nem technikai kérdés elsősorban, hanem politikai.

A lelked, a szabadidőd, a privát kapcsolataid a vállalatot illetik meg, vagy téged?
@Macropus Rufus: azt az anyagot még nem találták fel, amitől én felajánlanám a telómat céges dolgokra. amikor állást keresek, veszek egy feltöltős kártyát, arról intézem az álláskeresést, ha vége, vagy kidobom, vagy berakom a fiók aljára. utána csengethetik azt a számot, nem izgat. A civil telefonom meg civil telefon, és erre paranoia szintjén ügyelek.

Az én notebookomon nem működik a citrix kliens.
@eq2: én csak azért nem kapcsolom ki a cégest, mert a helyhez és időhöz sem kötött munkavégzés nekem megér annyit, hogy kb. kéthetente egyszer felhívnak normál munkaidőn kívül, hogy valamit sürgősen rendbe kell tenni.
Nálunk van erre lehetőség, gondolkodom is rajta.
Nyilván a privát laptopom és telefonom azért az ami, mert azon tudok a legjobban dolgozni.
Ha a cég ad egy midrange HDD-s laptopot és egy low droidos telót az SSD-s 400 ropis subnotim meg a top WP telóm után, nyilván nyűg lesz a munka.
@hekhekhekhekkinen:

Hagyjuk már a faszságot. Mit dolgoznál a top WP telódon, arról hívnád a Bélát?
@vanvéleményem:

Amikor már izmussá válnak egyszerű gyakorlati kérdések, ott nagyon nagy a gond.
De akkor már én is kitaláltam a tuti izmust, RYOD = rent your own device, béreld a saját eszközödet.
Bezzegeurópában már belátták az emberek, hogy luxus a saját tulajdonú számítógép, a mobilitás gátját jelenti. Ha béreled a számítógépet, akkor nem okoz gondot, ha esetleg más platformon szeretnél egy játékot játszani. Ez szélesebb látókörhöz is vezet.

A magántulajdon valójában rossz.

Egészen pontosan az a magántulajdon a rossz, amit nem adsz ki bérbe azoknak, akik hiszik, vallják, hogy a magántulajdon rossz.

Például ingatlant venni balkáni mucsaizmus, maradiság, az européerek bérelik azokat. Kivéve a vezető européereket, akik ugyan ingatlant tulajdonolnak, de kiadják azokat bérbe.
Illetve szintén trend, hogy a cégnek a mérete miatt jár egy kedvezményes díjcsomag, az alkalmazottak pedig ebbe tartoznak, ezt használhatják, de szigorúan fizetős keretek között.
@johevi: Mar ha van akit erdekel egy kozepes cegnel, hogy mennyi a telszamla. Mint irtam, az egyik projektemen bevittem a telefonom. Rosszabb csomagom lett, mint amit elotte maganemberkent egyszem elofizetesert megkaptam. Most a cegnek van otven koruli elofizetese, netto 13 forintos percdijert. Mint Pina Bajusz bemegyek a vodafonhoz es 13 990-ert kotok egy szerzodest amivel korlatlan beszelgetek meg van egy 2 GB-os mobilinternet csomag. Most ezzel is ekorul vagyok, de vannak emberek akiknek boven 20 e felett a szamlajuk.

Bemutatkozás

„Amíg agyban nem adod fel, legyőzhetetlen vagy” – ez az elv vezérelt eddigi üzleti pályafutásom során, és igazsága többször is beigazolódott már. Szeretem a nem szokványos megoldásokat, mert az a tapasztalatom, hogy ha ezeket megfelelő időben és helyen alkalmazzuk, óriási előnyt jelenthet a versenyben, legyen szó az élet bármely területéről. Esetenként rendhagyó, de remélem, hasznosnak bizonyuló meglátásaimat írnám le e blogoldalon üzletről, sikerről, kudarcról, és persze szűkebb működési területemről, a távközlési iparról.

Takács Krisztián – cégépítő, távközlési szakértő, a Business Telecom Nyrt. vezérigazgatója

Legfrissebb hírek

Legutóbbi hozzászólások

Címkék

2012 (1) 3G (1) 4G (2) 4k (1) adatbiztonság (1) adatfelhő (1) adatforgalom (6) adatvédelem (3) adatvédelmi szabályozás (1) adatvesztés (1) Alan Mulally (1) Alibaba (1) alközpontok (1) alternatív távközlési szolgáltatók (2) amazon (1) amazon.com (1) Android (4) Angry Birds (1) Apple (10) applikáció (3) árfolyamesés (1) ARM (1) autó (1) Baidu (1) Bank of America (1) Barack Obama (1) Barclays (1) befektetők (2) BEREC (1) Bill Gates (1) Bizottság (1) Blackberry (5) BTel (1) BYOD (2) Capgemini (1) CEF (1) cégek (1) cégvezetés (1) célkitűzés (1) Cisco Systems (1) cloud (1) Consumer Electronics Show (2) D-Link (1) Dell (1) Deutsche Telekom (2) DigitalEurope (1) digitális (1) digitális átállás (1) dotkom buborék (2) DRAM (1) Edward Snowden (2) előfizetők (3) ENSZ (1) Ericsson (1) Eric Schmidt (1) értéklánc (1) EU (3) Eurobarometer (1) Európai (1) Európai Bizottság (11) Európai Unió (1) Facebook (11) Fairphone (1) Fed (1) fejlesztési ciklus (1) felhasználók (3) felhőalapú (1) felhőalapú játékok (1) felhő alapú adattárolás (2) felhő alapú számítástechnika (1) felmérés (1) fenntartható (1) France Telecom (2) Gartner (1) gazdasági növekedés (1) Google (15) Google PLay (1) GSMA (1) hackerek (1) hálózatfejlesztés (3) hálózati eszközök (2) hálózatmegosztás (1) hanghívások (3) Harvard Business Review (1) HTC (1) Hutchison (1) ICE (1) Infenion (1) infokommunikációs (1) informatikai szolgáltatások (1) infrastruktúra (1) Intel (1) internetes bűnözés (1) internetes védelem (1) iPhone (3) iPhone 5 (2) IT-szektor (3) játék (1) játékkonzolok (1) Jeff Bezos (2) jelátalakító (1) jogvita (2) kábelszolgáltatók (1) Kabel Deutschland (1) Karsten Nohl (1) kémszoftverek (1) Kim Dotcom (1) Kína (1) kiskereskedelmi láncok (1) kötvénykibocsátás (1) kötvénypiac (1) közösségi média (4) Kroes (1) LTE (2) LTE-hálózatok (1) LTE-technológia (1) Lumia (1) M2M (1) Macintosh (1) management by walking around (1) Mannesmann Mobilfunk (1) Mark Zuckerberg (2) McAfee (1) médiabox (1) Mercedes-Benz (1) Michael Dell (1) Microsoft (5) Mobidia (1) mobilcégek (1) Mobility Report (1) mobilkommunikáció (2) mobilpiac (1) mobilsszolgáltatók (1) mobilszolgáltatók (6) mobiltechnológia (1) mobiltelefon (4) mobil eszközök (1) mobil kommunikáció (1) mobil pénztárca (3) MVNO (1) nagyvállalat (1) Neelie Kroes (3) Netflix (1) nfc (1) NFC (1) Nokia (4) Nokia Siemens Networks (2) NSA (4) okostelefon (11) okostelefon-alkalmazás (2) okostelefon-alkalmazások (4) okostelefonok (17) oksotelefonok (1) operációs rendszer (2) optikai hálózatok (1) Orange (2) Ovum (1) PayPal (1) PC (1) pénzügyi szolgáltatások (1) pénzügyi válság (2) Philips (1) PIN-kód (1) portfolioblogger (82) POS-terminálok (1) PRISM (4) reklámbevételek (1) RIM (1) roaming (1) roaming-díjak (1) Rovio (1) Saas (1) Safe Harbor (1) Samsung (7) SAP (1) Satya Nadella (1) Siemens (1) SIM (2) SIM-kártya (1) Stephen Elop (2) Steve Ballmer (2) Steve Jobs (2) stratégia (1) stratégiai döntés (1) Streetspotr (1) szabadalmak (2) szatellites ineternet (1) szélessáv (2) szélessávú (2) szélessávú hálózatok (1) szélessávú lefedettség (1) szerver (2) szoftverek (1) szolgáltató (1) szolgáltatók (1) tablet (1) tabletek (1) tárolókapacitás (1) távközlési piac (2) távközlési szektor (1) távközlési szolgáltatók (6) technológia (5) Telefonica (1) telekom-szektor (1) telekommunikációs (1) televízió (1) Tencent (1) testen viselhető készülék (1) Time Warner (1) tőkepiac (1) tőkeszerkezet (1) tőzsde (1) Tumblr (1) Twitter (2) ügyfélkör (1) USA (2) üzleti terv (1) vállalatépítés (1) vállalati ügyfelek (1) vállalkozás (1) Verizon Wireless (3) Világbank (2) VISA (1) Vodafone (4) Washington Post (1) Windows (1) Windows Mobile (1) Windows Phone (1) Yahoo (1) YouGov (1) Youtube (2) Zuckerberg (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása