Hamarosan véget érhet a céges telefonok és laptopok kora. A vállalatok közel kétötöde kíván felhagyni azzal a gyakorlattal, hogy céges infokommunikációs eszközökkel látja el alkalmazottait – derül ki a Gartner piackutató cég globális felméréséből. Eszerint a válaszadók 38 százaléka 2016-ig meg szeretné szüntetni a mostani rendszert. A trend egyes szakemberek szerint takarékossági-, illetve hatékonysági szempontból is előnyös lehet. Kérdés, mit szólnak ehhez maguk a munkavállalók.
A Gartner megítélése szerint a jövő útja az lesz, hogy a dolgozó saját magának veszi meg okostelefonját, tabletjét, és a cég csupán a használati (előfizetési) költségekbe száll be kisebb-nagyobb mértékben (angolul Bring Your Own Device, rövidítve BYOD) . Az okostelefonok tömeges elterjedésével, illetve a tarifák fokozatos csökkenésével ugyanakkor arra is számítani lehet, hogy a céges hozzájárulások mértéke is mérséklődni fog.
A felmérés készítőinek egyik fő érve a céges tulajdonban lévő készülékeket preferáló gyakorlat megváltoztatása mellett, hogy a munkavállalók számos esetben használják privát célra vállalati kommunikációs eszközeiket. Ráadásul ennek a fordítottja is gyakran előfordul: hiába a céges telefon, laptop, sokszor a mellette párhuzamosan használt privát eszközön is végeznek munkát.
Ez az összevisszaság természetesen nagyon komoly fenyegetést jelenthet adatbiztonsági szempontból. A cégek nagy többsége ráadásul csak most, vagy még egyáltalán nem eszmélt rá arra, hogy mekkora jelentősége a bizalmas adatok védelmének. Pedig veszélyforrás akad bőven. Mindezek tudatában az IT-szakembereknek el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen más adatbiztonsági megoldást tudnak alkalmazni azon kívül, hogy a céges készülékek funkcióit a végtelenségig korlátozzák. Abban a pillanatban ugyanis, amikor a munkavállaló a saját tulajdonát képező eszközt használ, ez utóbbi módszer nem jöhet szóba.
A BYOD-módszer alkalmazása esetén más utakat kell találniuk az informatikusoknak. Megtehetik például, hogy szabályozzák, milyen platformokat támogat a céges rendszer, milyen hozzáférési- és szolgáltatási szint jár az egyes munkavállalóknak. Ezen felül az is sokat segít, ha egyértelművé teszik a munkavállaló számára, hogy milyen kockázatokkal kell számolnia, illetve hogy pontosan mi az ő felelőssége a céges adatok biztonsága kapcsán. Ugyanígy nyilván arról is pontos tájékoztatást kell nyújtani a saját eszközt használó munkavállalóknak, hogy a céges rendszerekkel való együttműködés érdekében milyen szoftver-, illetve hardver-követelményeknek kell eleget tenniük.
Érdekes módon a munkavállalók saját eszközeinek használatát előnyben részesítő modell bizonyos szempontból éppen az informatikai rendszer erősebb központi szervezését igényli. Mivel a dolgozó gépe, okostelefonja külső, közvetlenül nem szabályozható platform, a rendszer biztonsága csak úgy őrizhető meg ezek után is, ha nagyon pontosan szabályozzák, hogy e külső eszközök hogyan működhetnek együtt a cég központi hálózatával. Ez pedig egy tipikusan olyan feladat, amely könnyebben megoldható nagy hálózatokat működtető külsős informatikai szolgáltatók bevonásával.