Ironikus fordulat lehet, hogy éppen a mostanában dúló amerikai megfigyelési botrány adhat lökést a felhő alapú adattárolás terjedésének, miközben korábban éppen miatta nőtt a bizalmatlanság a külső adatbázisokkal szemben a cégek részéről. Most viszont több szakember hangsúlyozza, hogy a kihelyezett adatok nagyobb biztonságban lehetnek. Úgy tűnik, a házon belüli adattárolás nemsokára alulmarad a felhő alapúval szemben a biztonság tekintetében.

A felhő alapú szolgáltatást, ugyan egyre több cég veszi igénybe, sokan továbbra is gyanakvással kezelik. Egyes előrejelzések szerint ugyanakkor 2015-re már a vállalatok 10 százaléka fogja adatait felhőalapú rendszereken tárolni. A felhő alapú szolgáltatást végző cég nem csupán tárhelyet, de egyben védelmet is nyújt adataink számára. Ugyanis az, hogy biztonságban tudja a rá bízott adatokat, az ő saját érdeke is, ugyanis ezáltal képes versenyképes maradni. Így nem csak a munkahelyi szerverek, de lényegében a biztonsági programok is a konkurenciáinak tekinthetők. Így a sem meglepő, hogy a szolgáltatók egyre több lehetőséget fognak nyújtani az adatok kezelésére, például a külső szerveren való adattitkosítást. És minden bizonnyal ez lesz a felhő alapú szolgáltatások elterjedésének kulcsa.

Az igények egyértelműen afelé irányulnak, hogy az adatok bárhonnan, bármikor elérhetők legyenek. Ez a tendencia – ahogy ezt a különböző tabletek, okostelefonok és testen viselhető szerkezetek eladási számai is mutatják. Viszont ahhoz, hogy céges szinten is el tudjon terjedni az új adattárolási mód, a biztonság kérdését is egyértelművé kell tenni.

Manapság az adathordozók és -támadók közti háborúban a „jó oldal” lépéshátrányban van. A védelmi rendszerek mechanizmusa a korábbi támadások jellegére reagálva épül fel. Ami azt jelenti, hogy az újabb támadásra újabb védelmi rendszerrel kell reagálni. Ez pedig a cégek számára gyakran megoldhatatlan. Egyrészt folyamatosan sok pénzt emészt fel, másrészt pedig nem mindig van meg hozzá a szükséges szakértelem. Ezekre a problémákra például tökéletes megoldás lehet egy külső, biztonsági szoftverrel felszerelt, ellenőrzött szerver. Nem igényel nagy kiadásokat, és az adatbiztonsági intézkedéseket is egy hozzáértő szakember végzi.

A másik probléma az adattárolás struktúrájában keresendő. Egy nagyobb céges hálózat esetében az egyes védelmi programok el vannak szigetelve egymástól, és nincs köztük kommunikáció, ami azt jelenti, hogy különböző naplófájlokat generálnak, aminek az áttekintése, ellenőrzése és összeegyeztetése időigényes és bonyolult feladat lehet. Így a célzott támadások megtalálása és kivédése vagy utógondozása akár hetekbe vagy hónapokba is telhet. Ennél hatékonyabb és gyorsabb megoldás lehet egy komplex felhő alapú rendszer, amely a támadásokra rövid időn belül reagálni tud.

A felhő szolgáltatás szélesebb körű elterjedéséhez ugyanakkor nem elegendők az üzemeltetők biztonságtechnikai és infokommunikációs fejlesztései. Szükség van a bizalomra is: néha a másik fél jobban tud vigyázni az adatainkra, mint mi magunk. Még ha ez elsőre kissé furán is hangzik.