A tőkepiac nagyon érzékeny. Rögtön büntet, ha a dolgok nem ugyanúgy, ugyanakkor történnek, mint hogy azt megszokták a befektetők. Ezt mutatja a Google múlt heti bakiját követő árfolyamzuhanás. Van, aki szerint ez az érzékenység indokolatlan és veszélyes. Sokak viszont azt mondják, hogy éppen az a jó benne, hogy kiszámítható ez a piaci érzékenység, és transzparenciára kényszeríti a cégeket. A Google által múlt csütörtökön elkövetett hiba azonban talán mégsem indokol önmagában tíz százalékos árfolyamesést.

A hirtelen pánikot az váltotta ki, hogy a Google harmadik negyedéves adatait a csütörtöki tőzsdezárás előtt tették véletlenül közzé, ráadásul hiányosan. Általában az ilyen mutatókat azért csak zárás után hozzák nyilvánosságra, hogy a kereskedőknek és befektetőknek legyen idejük elmélyedni a számokban, mielőtt döntenének vételről vagy eladásról. Így viszont nem volt idejük, ráadásul hiányzott a jelentésből a Google-vezér Larry Page számokat értelmező szövege is. A kereskedők csak a puszta számokat látták, vagyis hogy a nyereség csökkent, és máris megnyomták az eladás gombot. Hogy a nyereségcsökkenés a Motorola felvásárlása miatt történt, vagy hogy a bevétel 45 százalékkal nőtt, az már senkit nem érdekelt.

Zsákmányra éhes pénzügyi ragadozók vadásznak az európai távközlési cégekre. Ami a leginkább újszerű: az elkövetők sokszor nem európai vagy észak-amerikai óriások, hanem kínai, esetleg latin-amerikai befektetők. A dolog végül is nem annyira meglepő, hiszen a válság miatt sok európai cég részvényeihez most nyomott áron lehet hozzáférni. A vonzó lehetőséget pedig a feltörekvő országok tőkeerős vállalatai is ki akarják használni.

Az európai gazdaság gyengélkedését jól mutatja, hogy a külső forrásból származó vállalati befektetések fele feltörekvő országokból érkezett az EU-ba az idei első félévben. A legaktívabban természetesen a kínai cégek érdeklődnek, amelyek rekordnagyságú összeget ruháznak be idén európai vállalatokba, sokszor befektetési társaságokkal karöltve.

Kezd lassan követhetetlenné válni az Apple és a Samsung csatározása. A vita hivatalosan olyan szabadalmi jogok megsértése miatt folyik, amelyek nevetségesnek tűnhetnek a kívülállók számára. De a harc tétje valójában az, hogy az Apple által használt iOS, vagy a Samsung okostelefonokon futó Android operációs rendszer uralja-e majd a piacot. Úgy tűnik, jelenleg az Android áll nyerésre, és a helyzet jelentősége kísértetiesen hasonlít az Apple kontra Microsoft ügyre. Bill Gates ugyanis – részben a Jobs-szal szemben táplált ellenszenve miatt és a Macintosh sikere okán – még az IT kor hajnalán megtagadta, hogy cége szoftvereket készítsen az Apple újabb gépei számára, ezzel ellehetetlenítve az almás márka piaci térnyerését. Vajon Jobs örökösei is elveszítik a sorsdöntő szoftver-csatát?

Alaposan felforgathatja a PC- és konzolos játékok piacát a felhőalapú játékok (cloud gaming) gyors terjedése. Az okostelefonok és tabletek már eddig is komoly konkurenciát jelentettek a konzolos játékoknak. A legnagyobb csapást pedig valószínűleg azok a kábelszolgáltatók mérik majd erre a sokmilliárd dolláros iparágra, amelyek egyenesen a televízión keresztül is hozzáférhetővé teszik a számítógépes játékokat. A kábelszolgáltatóknak mindkét adottságuk megvan, ami ehhez az üzlethez feltétlenül szükséges: jól kiépített, nagy sebességű hálózat és egy rendelkezésre álló előfizetői bázis.

A „felhőalapú” azt jelenti, hogy a játékot a szolgáltató egy központ szerverről „sugározza” igény szerint a kliens számítógépére vagy immár a televíziójára. Mivel magát a programot a szolgáltató központi szerverén tárolják, és azon is futtatják, az előfizetőnek csak minimális hardver szükséges a használatához, immár akár egy televízión, mint terminálon is élvezheti a játékot. 

Az internetes bűnözésről készített felmérések egyik legfrissebb eredménye földrajzi szempontból ránk nézve nem túl megnyugtató. Eszerint egyáltalán nem állja meg a helyét az a korábbi közhely, hogy a legtöbb hackertámadás Kelet-Ázsiából származik. Valójában az egykori Szovjetunió területén érzékelhető a legnagyobb aktivitás. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kelet-európai hackerek a szovjet idők alatt kitűnő tudományos képzést kaptak, miközben folyamatosan rá voltak kényszerítve, hogy szűkös anyagi erőforrások mellett is jó eredményeket érjenek el. Ez pedig igen találékonnyá tette őket.

A támadások eredetétől függetlenül azonban az internetes bűnözés mindennapi fenyegetésnek számít, a magánszemélyek és a cégek többsége mégsem fordít elég figyelmet a védekezésre. Vagy azért, mert túl drága, vagy egyszerűen csak figyelmetlenségből. Pedig a tét nem kicsi: a legfrissebb becslések szerint a számítógépes bűnözés évente ezermilliárd (!) dolláros kárt okoz világszerte. Az idei első félévben minden harmadik európai és észak-amerikai internet-felhasználót támadás ért szörfözés közben.

Egyetlen termék, mint a gazdasági növekedés megmentője? Első hallásra kissé merésznek tűnik, de az USA-ban mégis sokan képesek hinni ebben. Az iPhone 5 múlt hétvégi piacra dobása az Apple-boltok előtt virrasztó tömegek és a hajmeresztő eladási számok láttán mindez nem is tűnik lehetetlennek. Mindenesetre, ha valóban kimutatható lesz az iPhone 5 hatása, akkor az Apple okostelefonjai újabb funkcióval bővülnek a számtalan alkalmazás sorában: gazdaságélénkítés.

Az iPhone 4-ből 4 millió darabot adtak el a bemutatás hétvégéjén, az 5-ösböl pedig több mint 5 milliót, bár a várakozások, ha lehet, még ennél is meredekebb számokról szóltak. Az amerikai jegybank, a Fed egykori elnöke, Kevin Warsh szerint ez az „apróság” nagyobb gazdaságélénkítő hatást válthat ki, mit a központi bank havi negyven milliárd dolláros keresletélénkítési injekciói. Mások még ennél is merészebbek, és azt állítják, hogy az iPhone 5 fél százalékpontot is elhordhat a hátán a mindössze 2 százalékosra jósolt amerikai gazdasági növekedésből. A blogoszférában pedig már olyan jelszavak keringenek, mint hogy „Felejtsétek el a Fedet, éljen az iPhone!”.

Apróságnak tűnik, sokan nem is nagyon foglalkoznak vele. Pedig kulcsfontosságú lehet a jövőben a vállalkozások sikeréhez: a weboldalak mobilra történő optimalizálása. Mindannyian ismerjük a helyzetet, amikor telefonon próbálunk megnézni egy weboldalt, és ez rendkívül nehézkes a folytonos nagyítás miatt, mert az oldal PC-re kalibrálva képes csak megjelenni. E probléma megoldása jelenleg azonban még nagyon sok cégnél vagy egyáltalán nem, vagy csak valahol alul szerepel a teendők listáján.

Az okostelefonok, tabletek mind nagyobb elterjedtségét figyelembe véve nem okoz túl nagy meglepetést, hogy lassan több látogató érkezik ilyen eszközökről a cégek honlapjaira, mint PC-ről vagy laptopról. A mobil kommunikációs eszközök és a számítógépek közötti határ elmosódása sok tekintetben megváltoztatja a fogyasztók viselkedését, és erről a cégeknek sem árt tudomást venniük, ha versenyképesek akarnak maradni a webes elérhetőség tekintetében.

Az szinte már közhely számba megy, hogy a mobilkommunikáció terjedése milyen mélyreható változásokat okoz az életmódunkban. Mégis érdemes közelebbről megnézni, hogy a hétköznapi életben mit is jelenthet mindez. Arra például, hogy a telefonunk hordozható, 24 órás állásközvetítőként működik majd a zsebünkben, korábban azért nem sokan mertek volna fogadni.

Itt egy jó példa. A Streetspotr nevű német cég olyan alkalmazást fejlesztett ki nemrég, amelynek segítségével folyamatosan értesülhetünk arról, hogy azokon az útvonalon, amelyen nap mint nap közlekedünk lakóhelyünkön, hol találkozhatunk néhány eurós mini munkalehetőségekkel. Ezek általában információgyűjtésről vagy fotók készítéséről szólnak, és az ajánlatokat az látja, aki a letöltött alkalmazás segítségével belépett a hálózatba. A „munkaadó” szintén a hálózaton keresztül hirdeti meg az alkalmi, többnyire néhány perces tevékenységről szóló „álláslehetőségeket”. A munka elvégzését azzal lehet igazolni, hogy a kért információt (például egy konkurens étterem árlistája) elektronikusan elküldik a megbízónak, aki ezután egy kontóra utalja az egy-két-három eurós járandóságot.

Tart a felvásárlási szezon a magyar távközlési szektorban. A pénzügyi válság következtében tisztulási folyamat indult be a piacon, és egyre gyorsuló ütemben folyik, egyre több akvizíciós lehetőséget nyitva meg a nagyobb szereplők előtt. A folyamatot főleg az táplálja, hogy a 2004-ben beindult „távközlési aranyláz” során piacra lépő alternatív távközlési szolgáltatók közül sokan ügyfélkörük eladásával próbálják meg túlélni a mostani zord időket.

A telekom-szektorban tapasztalható felvásárlási hullám korántsem hazai specialitás, de minden országban megvan a maga sajátos háttere és szerepe. Magyarországon a piac egyértelműen a konszolidáció irányába tart, és ennek köszönhetően sorra adódnak az akvizíciós lehetőségek.

Pörög a mobilpiac, de már nem arra, amerre eddig. Lássuk be, az adatforgalom jelentős tért hódít a hanghívások rovására. Tavaly például közel egy százalékkal csökkent a hanghívások globális forgalma, annak ellenére, hogy Kínában óriási volt a bővülés. A fogyasztói szokások hirtelen változása mögött egyértelműen az okostelefonok penetrációjának növekedése áll. Jól lehet azt is látni, hogy az átalakulás Európában a leglátványosabb. És azt is, hogy a hang- helyett nagy adatforgalommal járó kommunikáció a fiatalabb generációra jellemző. A diákok szinte már a napi rutinjukat is megosztják egymással, olyan szintre jutottak az okostelefonok használatában.

A piaci elemzések egyértelműen állítják: az okostelefonokkal járó technológiai átállás néhány év alatt alapvetően megváltoztatta a kommunikáció mikéntjét. Úgy tűnik, a személyes érintkezés mellett immár az élőhangon történő beszélgetés iránti igény is lecsökkent a fiatalok körében.