Az már a nyár végén is látszott, hogy a Blackberry jó ideje tartó mélyrepülésén továbbra sem sikerül érdemben változtatni, és ezen a helyzeten az új készülékek piacra dobása sem segített. A kanadai székhelyű cég ugyanakkor a jelek szerint továbbra is meg van róla győződve, hogy a jövőben is arra az ügyfélkörre kell alapoznia túlélését, amelynek egykori nagyságát is köszönhette: a vállalati, illetve közületi kliensekre. Egyelőre azonban ez a taktika sem tűnik túl sikeresnek.

Úgy tűnik, az év végének közeledte ismét ráébresztette a nagy távközlési szolgáltatókat,  hogy a mobilfizetési piacon még sok kiaknázásra váró lehetőség vár rájuk. A mobilfizetés alapjául szolgáló NFC-technológia körül így újabban ismét mozgolódásokat láthatunk az USA-ban és Európában egyaránt. A piacnak jelenleg az a nagy előnye, hogy a fogyasztók egyelőre még nem hirdettek egyértelmű győztest. Viszont ahogy egyre nő majd a technológia penetrációja és a vásárlások értéke – egyes becslések szerint tavaly év végéhez képest ez utóbbi „csak” 40 százalékkal nőtt –, egyre nagyobb figyelem irányul a szektorra, és egy-két szerencsés szolgáltató akár nagyobbat is markolhat. Addig viszont marad a kiélezett verseny és a dulakodás, elkerülhetetlen veszteségekkel.

A londoni fogadóirodáknál szinte mindenre lehet tétet tenni. Miért lenne ez alól kivétel a Microsoftnál játszódó, sokakat izgalomban tartó utódlási póker. A „bukiknál” jelenleg Stephen Elop, a Nokia vezére áll nyerésre, de azért rajta kívül is akadnak még komoly esélyekkel bíró jelöltek. A Steve Ballmer távozása miatt szükségszerűvé vált vezetőváltás a Microsoftnál azonban korántsem számít egyedi jelenségnek mostanában: a 2013-as felsővezetői személycserék száma többéves csúcsot is elérhet december végére.

Ahogy egyre több elemzés és előrejelzés is kimutatja, a személyi számítógépek helyét egyre inkább átveszik az kisebb képernyős készülékek, ami az utóbbi időben rendkívüli mértékben megnövelte a beruházásokat a piacon. Ebből viszont kimaradt eddig a kizárólag Windows-alapú gépek számára processzorokat gyártó Intel. Valószínűleg e lemaradás felismerése is szerepet játszhatott a nemrég bejelentett döntésben, amely szerint Android-alapú eszközöket, mobilokat és táblagépeket is el fogja látni chipjeivel, ugyanakkor a nagyobb gépekre, notebookokra és laptopokra is fejleszteni fog.

A hazai vállalati kötvénypiacot az utóbbi másfél évben jelentős bizonytalanság uralja. A tőkepiaci forrásbevonás óvatos és enyhén szólva nem derűlátó befektetői környezetben zajlik. A verseny korlátozott befektethető forrásokért folyik, így a hazai tőkepiac egészséges fejlődését a szélesebb kínálat, illetve a sikeres vállalati történetek bizalomnövelő hatása tudná biztosítani.

Az okostelefonok száma és részaránya rendkívüli mértékben növekszik. Míg az első milliárd legyártott termék eléréséhez öt év kellett, addig a duplázáshoz elég volt csupán kettő. Az Ericsson mobilitási jelentése pedig azt jelzi előre, hogy ez a növekedés, főként a fejlődő országok piacain megjelenő olcsóbb okostelefonoknak köszönhetően nem fog alábbhagyni. Ráadásul a nagyobb adatforgalom lebonyolítására képes 4G/LTE hálózatok is nagymértékben előtérbe kerülnek a kevésbé gyors átviteli módok mellett. Mindez pedig egyre inkább arra kényszeríti a fejlesztőket, hogy megoldást találjanak a hálózatok teherbíró képességének növelésére. Vagyis a kérdés, amit e blogon is többször boncolgattunk, egye akutabbnak tűnik.

Nyaktörő árfolyamugrással debütált múlt csütörtökön a Twitter a New York-i tőzsdén. A cég részvényei a 26 dolláros kibocsátási árról 50 dollár felé emelkedtek egy ideig, de még a hét elején is bőven meghaladták a 40 dollárt. Milyen titok bújhat meg amögött, hogy egy egymilliárd dollár alatti árbevétellel rendelkező, folyamatosan veszteséges cég tőzsdei értéke 16 milliárd dollár fölé ugrik? Mi változhatott ekkorát a Facebook tavaly májusi balsikerű börzére menetele óta?

Ironikus fordulat lehet, hogy éppen a mostanában dúló amerikai megfigyelési botrány adhat lökést a felhő alapú adattárolás terjedésének, miközben korábban éppen miatta nőtt a bizalmatlanság a külső adatbázisokkal szemben a cégek részéről. Most viszont több szakember hangsúlyozza, hogy a kihelyezett adatok nagyobb biztonságban lehetnek. Úgy tűnik, a házon belüli adattárolás nemsokára alulmarad a felhő alapúval szemben a biztonság tekintetében.

Nem azt kaptuk az EU-csúcstól, amit várni lehetett. Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalról (NSA) és a lehallgatott európai politikusokról szóló botrány rányomta bélyegét az ülések hangulatára. A hangsúlyok mindinkább az adatvédelem és adatbiztonság irányába mozdultak el: abban ugyan mindenki egyetértett, hogy rendkívül fontos témáról van szó, azonban a mikorról és a hogyanról már megoszlottak a vélemények. Így végül az a döntés született, hogy a tényleges döntést el kell napolni. Tehát az európai közös távközlési piac, illetve az új adatvédelmi szabályozások még váratnak magukra.

Nemrég még politikai- és sajtóambícióval hívta fel magára a figyelmet az amazon.com, egészen pontosan annak alapítója, Jeff Bezos. Most pedig azzal, hogy az Amazon is beállt a saját hardverre vágyó IT-óriások sorába. Bezosék a tajvani HTC-t pécézték ki erre a célra, amelynek valószínűleg jól jön a lehetőség, miután közel egy évre értékesítési gondokkal küszködik.