Újabb fejezetet nyithat az amerikai megfigyelési botrányban, hogy az európai hatóságok és adatvédelmi aktivisták egyre harciasabb hangot ütnek meg a rossz hírbe hozott internetes cégekkel szemben. Az Európai Parlament képviselői konkrétan a működési engedély megvonását is kilátásba helyezték a Google és a Facebook esetében, ha az óriásvállalatok nem adnak kellő biztosítékot a személyes adatok biztonságos kezelésére. Eközben pedig egy-egy tagállamban már konkrét eljárásokat indítanak az internetes cégek ellen. A lényegi problémán persze mindez nem változtat: Európa  mindeddig képtelen volt életképes alternatívát felmutatni a Google-lal vagy a Facebokkal szemben.

Nagy dolgok készülnek a Nokia, a Microsoft és a Siemens háza táján – lehetett olvasni a napokban a gazdasági sajtóban. Az izgalmat kiváltó hírek arról szóltak, hogy eladhatják a Nokia és a Siemens közös vállalatát, a Nokia Siemens Networks-öt (NSN), mi több, az ügylet valójában annak előkészítése, hogy a Microsoft felvásárolja magát a Nokiát. Annyi biztos, hogy ha ezek a spekulációk igaznak bizonyulnak, az komoly fejlemény lesz a távközlési eszközök gyártásának európai történetében. Annak ellenére, hogy a fejlődés lehetőségét keresve minden átalakulásban igyekszem a jót megtalálni, ez a fejlemény nem lesz feltétlenül pozitív.

Érdekes helyzet állhat elő az egyre jobban dagadó amerikai megfigyelési botrány nyomán. A Google, Facebook és más internetes nagyvállalatok néhány napja lendületes PR-kampánnyal igyekeznek tisztára mosni a nevüket, azt bizonygatva, hogy nem biztosítottak szinte korlátlan hozzáférést adatbázisaikhoz az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség számára (NSA). A tét nyilvánvalóan óriási, mert a kiszivárogtatott anyagokban szereplő állítások komoly kárt okozhatnak üzleti hírnevüknek. A korábban éppen homályos adatkezelési praktikáik miatt rendszeresen gyanúba kerülő cégek így hirtelen az átláthatóság bajnokának szerepében találták magukat.

Az adatforgalom alakulásáról szóló előrejelzések egyre „nyaktörőbbnek” tűnnek.  Az Ericsson legfrissebb kutatása szerint a teljes mobil adatátviteli forgalom 2018 végére a jelenlegi 12-szeresét éri majd el. A növekedést természetesen az okostelefonok elterjedése hajtja, azonban az látható, hogy komoly tartalmat inkább a mobil PC-k tulajdonosai töltenek le nagyobb mennyiségben.

Ahogyan az már korábban is jól kirajzolódott, az adatforgalom növekedése meghatározó a távközlési piac alakulásában. Az Ericsson legújabb kutatása is ezt támasztja alá: eszerint a teljes, mobil eszközökön zajló adatátviteli forgalom a jelenlegi tizenkétszerese lesz 2018 végére, ráadásul a videó adatforgalom esetében évi 60 százalékos növekedést prognosztizál a társaság. Ennek köszönhetően 2018 végére a teljes letöltött adatmennyiség nagyjából felét teszik  majd ki a letöltött videók. Valójában ez a tendencia egyáltalán nem tekinthető újdonságnak. Egy korábbi elemzés szerint 2012 második felében a Youtube sikere elsöprő volt.

Több szempontból is érdekes a France Telecom múlt héten bejelentett önkéntes névváltoztatása. Egyrészt ezzel a lépéssel az anyacég „adta meg magát” egy korábbi felvásárlási zsákmányának, az Orange-nak, másfelől pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindez egy egykori francia állami presztízscéggel történt. Úgy látszik, az üzleti logika ebben az esetben még a hagyományos párizsi fenntartásokat is képes volt felülírni. Ami persze nem annyira meglepő, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy az Orange jelenleg a globális távközlési szektor egyik legértékesebb brandje. De hát nem ez az első eset a történelemben, hogy egy oldalról „bekúszó” márkanév szerez nagyobb ismertséget.

Annyi bizonyos, hogy a névváltoztatásnak gyakorlatilag nem volt ellenzője a cégen belül. A France Telecom május végi éves közgyűlésén a részvényesek 99 százaléka támogatta, hogy immár hivatalosan is az Orange legyen a cégcsoport neve. A konszern vezetője, Stéphane Richard elmondása szerint ezzel egyfelől a globális elkötelezettséget, másfelől pedig a szűk értelemben vett távközlési (értsd: telefon) üzletnél többrétűbb tevékenységi kört kívánják hangsúlyozni.

A fair trade után itt a fairphone. A fenntarthatóság  kérdését a távközlési szektor sem kerülheti meg. Egy holland cég most azon munkálkodik, hogy ilyen módon készült mobilkészüléket dobjon piacra. Az egyelőre még kérdés, hogy ez az első nekifutás üzletileg is fenntartható lesz-e, de hosszabb távon valószínűleg ebbe az irányba mozdul majd több más gyártó is.

A Fairphone alapgondolata némileg összecseng a fair trade mozgalom legfőbb jellemzőivel már ami a fenntarthatóságot, illetve a termelési körülmények figyelembe vételét illeti. A Fairphone megálmodói egy mobiltelefonnal kapcsolatban nem az olyan tényezőket helyezik előtérbe, mint a külső megjelenés, a gyorsaság, a hálózati hozzáférés erőssége, vagy éppen a szín, hanem a gyártás háttere, átláthatósága, és etikussága a legfontosabb szempontok.  A cég vezetői szerint az elgondolás példaként szolgálhat egyéb gyártók számára ahhoz, hogy hogyan lehet minőségi termékeket előállítani a környezet feldúlása és a munkások kizsákmányolása nélkül.

Lesz üzlet, vagy nem lesz üzlet? Ezt találgatja a globális távközlési piac már jó ideje a Vodafone és a Verizon Wireless kapcsán. A britek 100-130 milliárd dollárt zsebelhetnének be  az amerikai Verizon Wireless-ben birtokolt 45 százalékos részesedésük eladásával. A Vodafone ki van éhezve a friss tőkére, amit várhatóan a további növekedés érdekében különböző felvásárlásokra fordítana, és ez akár az egész szektorra pezsdítően hathatna. Az utóbbi napokban azonban a korábbiaknál is nagyobb a titkolódzás az üggyel kapcsolatban.

A megállapodásra, és az abból származó bevételre mindenképpen szüksége lenne a Vodafone-nak a további növekedéshez, mert a legutóbbi számok alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi üzleti és működési modell nem fenntartható. A világ második legnagyobb mobil távközlési szolgáltató vállalataként számon tartott Vodafone a márciusban zárt pénzügyi évében 44,45 milliárd font (52,5 milliárd euró) árbevételt ért el, ami az előző év hasonló időszakával összevetve 4,2 százalékos csökkenésnek felel meg, de a cég EBITDA eredménye is 3,1 százalékos zsugorodással csak 13,3 milliárd fontot ért el. Ezek a jelenlegi piaci környezetben imponáló számok, csakhogy a vállalat 2005 óta nem számolt be a bevételek és az eredmény csökkenéséről.

Hollywoodnak továbbra sem kell félnie, hogy kifogy az alapanyagból a mesébe illő webkettes vállalati sikertörténetek terén. Itt van az újabb filmre vihető sztori főszereplője: David Karp, a Tumblr alapítója, akivel jelenleg tele van a világsajtó, miután a Yahoo 1,1 milliárdot adott a blogoknak helyet adó felület megvásárlásáért.

Minden jel arra mutat, hogy az IT-szektor legendás cégalapítási történetei folytatódnak. Ezek szerint még mindig lehetséges összehozni olyan látványosan felívelő cégtörténeteket, amilyeneket Bill Gates, Michael Dell vagy az Oracle-alapító Larry Ellison „írt”. Persze azért Karp és a Tumblr története nem egészen úgy alakult, mint a nagy elődöké, vagy akár az időben hozzá sokkal közelebb eső Facebook-alapító Mark Zuckerbergé.

Az okostelefonok, táblagépek, játékkonzolok, valamint e-könyv olvasók megadóztatását is kilátásba helyezte a francia kormány a  művészeti-, filmes- és zenei élet finanszírozási problémáinak megoldása érdekében. Amellett, hogy a francia kormány „eredeti” ötlete komoly méltányossági aggályokat is felvet, az is kérdés, egyáltalán célt lehet-e érni vele.

Az elképzelések legfeljebb 4 százalékos adóról szólnak, amelyet azért javasol a francia elnök által felkért szakértői csoport, mert szerintük az új adónemmel az illegális film- és zeneletöltések miatti veszteséget lehetne hatékonyan kompenzálni, valamint a befizetett adóból még a digitális kultúra fejlesztése is megoldható lenne. Az új adó jövőre már szerepelhet a francia költségvetésben, és bevezetésétől jelentős bevételt várnak iparági szakértők, ami az elmúlt évek eladásait vizsgálva nem is tűnik annyira elhibázott prognózisnak.

A továbbra is gyengélkedő konjunktúra és a piaci szabályozás széttagoltsága nem igazán előnyös tényezők a távközlés esetében sem. Mindezek pedig együttesen vannak jelen Európában, így  nem meglepő, hogy az utóbbi időszakban a nagyobb távközlési társaságok rendre visszaeső bevételekről számoltak be. A szabályozási problémákon segíthetnek, de legalábbis enyhíthetnek az EU egységesítési törekvései, de gazdasági növekedést adminisztratív eszközökkel nehézkes előidézni.

Az Európa legnagyobb távközlési vállalatai között számon tartott spanyol Telefonica és a német Deutsche Telekom a tavalyinál alacsonyabb árbevételről számolt be az első negyedévben. A spanyol cég esetében a több mint 11 százalékkal, a német szektortársnál pedig a közel 7 százalékkal romló európai teljesítmény egyáltalán nem előzmény nélküli, és a statisztikák szerint összhangban van több olyan nagy szolgáltató számaival, mint a France Telecom, a Swisscom és a holland KPN.