Bármennyire is szeretné Brüsszel az ellenkezőjét, az európai infokommunikációs szektor sehogy sem akar lendületbe jönni. Nemrég több olyan cikk látott napvilágot, amely azt rebesgeti, hogy az uniós IT-cégek közül szinte már egyedüli igazi globális játékosnak számító SAP is megszűnik európainak lenni. És mindez még csak nem is egy tengeren túli rivális agresszív felvásárlási akciójának következménye lesz, ha bekövetkezik, hanem a német szoftveróriás saját vezetőinek a döntése. Az pedig megint másik kérdés, hogy milyen üzleti előnyöket tartogat, ha az SAP központját egy német kisvárosból áthelyezik a Szilícium-völgybe.

A Blackberry (korábban RIM) nem lehet büszke idei eredményére. Hiába próbáltak két új modellel is versenybe szállni az Apple és Samsung uralta mobilpiacon, a második negyedévben 84 millió dolláros veszteséget könyvelhettek el. Mint ahogy arról korábban már szó volt, a cégnek már az is hatalmas érvágásnak számított, hogy a Blackberry Z10 és Q10 megjelenése folyamatosan csúszott, egészen ez év tavaszáig. A körülbelül 15 hónapig tartó fejlesztések pedig, úgy tűnik, nem tudták beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A kérdés az, hogy van-e olyan lépés a cég tarsolyában, amellyel esélye lehet visszajutni az élmezőnybe.

Meredeken felívelt a Facebook részvényeinek árfolyama a múlt szerdán közzétett negyedéves beszámoló óta. A papírok szinte rögtön 18 százalékos növekedéssel túllépték a 31 dolláros szintet, majd tegnap időlegesen meghaladták a 38 dolláros árat. A részvények egyébként január óta a 30 dolláros küszöböt sem voltak képesek átlépni. Úgy tűnik, a befektetők több olyan dolgot is látnak, ami alapján hajlandóak megváltoztatni eddig inkább negatív hozzáállásukat.

De mi lehet vajon a „mesés” fordulat oka? Önmagában az, hogy az 1,8 milliárd dolláros negyedéves árbevétel 200 millióval meghaladta a prognózisokat? Valószínűleg ennél azért többről van szó. A Facebook rossz emlékezetű tavaly májusi börzére menetele óta sok minden történt.

Nem akar véget érni a telekommunikációban rejlő veszélyeket leleplező értesülések sora. Nem elég, hogy az amerikai (és egyéb) nemzetbiztonsági szolgálatok gátlástalanul tallózgatnak felhasználói adataink között, most az is kiderült, hogy tulajdon SIM-kártyánkat is csúnyán ellenünk lehet fordítani. A veszélyre figyelmeztető német Karsten Nohl szerint ez a világon használt összes SIM-kártya nyolcadát érinti. Tekintetbe véve, hogy becslések szerint 2013 végére összesen 7,4 milliárd kártya lesz használatban, ez több mint 900 millió darabot jelent.

Eddig inkább csak szakmai körökben volt ismert az a feszültség, amely az online szolgáltatók és a távközlési cégek között érezhető az egyre növekvő adatforgalom terhei miatt. A múlt héten három nagy európai névnél, a Deutsche Telekomnál, az Orange –nál (volt France Télécom) és a Telefónicánál tartott európai uniós razzia következtében azonban a téma hirtelen az újságok címoldalán landolt.

Úgy tűnik, a különböző technikai és üzleti akadályok ellenére sem lehet megállítani a mobil pénztárca terjedését. Ráadásul az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai térség is kezd magára találni, a technológiát biztosító távközlési szolgáltatók és a fizetési hátteret nyújtó bankok egye szélesebb körű összefogásával. A mobil tárcával együtt járó biztonsági kockázatok kezelése pedig már előkelő helyen szerepel az uniós szabályozási programban.

Kevesebb versengést és intenzívebb együttműködést javasol az Ovum a távközlési szolgáltatóknak. A brit tanácsadó cég legfrissebb elemzése szerint sok vállalat képtelen felmérni a nagyobb piaci összefüggéseket és trendeket, illetve nem becsüli meg kellőképpen az innovációból fakadó előnyöket. Az Ovum elemzésében megfogalmazott aggályok ugyanakkor egyáltalán nem új keletűek. A távközlési cégek piaci szerepének óhatatlan változása már elég régóta látható.

A felhő alapú informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos gyanakvás és bizalmatlanság már eddig is megfigyelhető volt, dacára azoknak a nyilvánvaló előnyöknek, amelyekkel ez a megoldás rendelkezik. Az Edward Snowden által kirobbantott amerikai megfigyelési botrány pedig úgy hat, mint olaj a tűzre, hiszen a cloud ellenzői most igazolva látják aggályaikat, és valószínűleg sok eddig ingadozó is „átigazol” a szkeptikusok táborába.

A felhő alapú adattárolást eddig jellemzően a nagyobb cégek kockáztatták  meg, miközben az európai  közepes- és kisvállalkozások a nagyarányú megtakarítási potenciál ellenére is inkább bizalmatlanok maradtak a külső, tőlük független szerverekkel szemben. A néhány hete kirobbant, és egyre jobban dagadó PRISM-botrány valószínűleg tovább ront majd ezen a helyzeten.

Újabb ajándék a nyári szabadságra induló uniós polgároknak Brüsszeltől. Július 1-től kezdve jelentős mértékben csökkennek az EU, illetve Norvégia, Izland Liechtenstein területén a külföldi mobilhasználat költségei. Ez nagyon jó hír az előfizetőknek, hiszen jelentős költségmegtakarítást jelent. Így például kevésbé kell tartani a nyaralás utáni kellemetlen meglepetéstől, amikor azt hiszi az ember, hogy csak „néhányat telefonált”, majd befutnak a hajmeresztő roaming-tételek a számlában. Az viszont már egy másik kérdés, hogy a barangoló tarifák látványos letörése mennyire képes pótolni az egységes uniós távközlési piac létrejöttének egyéb feltételeit.

A pénz olcsó, a növekedési lehetőségek szűkösek, miközben az új fejlesztésekhez szükség lenne a nagy üzemméretre. E három tényezőre vezethető vissza leginkább az a nagy konszolidációs lendület, ami az utóbbi időben megfigyelhető a globális távközlési piacon. Mindez nagyon szép, kerek kép is lehetne, ha nem kellene egyfolytában amiatt aggódni, hogy a jegybanki pénzcsapok elzárása  mikor dönti össze a piacokat. Mert krónikus forráshiány mellett már sem szervesen, sem felvásárlások útján nem lehet majd növekedni.