Nyilván sokan kíváncsiak rá, hogy a saját szakmájukban merre találhatók a jövő lehetőségei, miben rejlik nagy növekedési potenciál. Így van ez a távközlésben is: egyre másra készülnek a különböző előrejelzések, amelyek megpróbálják megtalálni a legígéretesebb szegmenseket. Egy egyelőre még csak ízelítőként publikált ilyen felmérés szerint az elkövetkező 24 hónap egyik legnagyobb bevételnövelő motorja a felhő alapú számítástechnikai szolgáltatások térnyerése lesz.

Az infokommunikációs szektorban dolgozó 2000 megkérdezettel készült kutatás eredménye szerint a szolgáltatók több mint 90 százaléka számít arra, hogy két éven belül értékesíteni fog felhő alapú szolgáltatást.  Az persze már más kérdés, hogy mindezt saját infrastruktúrával teszi-e. A válaszok e téren már jóval óvatosabbak: csupán 12 százalék véli úgy, hogy a szolgáltatók legalább fele saját infrastruktúrával fog rendelkezni a felhő alapú szolgáltatásokhoz 2015-ig. Vagyis a többség szerint nemcsak a szolgáltatást igénybe vevők, de a szolgáltatók jelentős része is lemond a saját informatikai infrastruktúra fejlesztéséről.

Hétfőn tartották az EU hivatalos adatvédelmi napját. Ennek alkalmából az Európai Bizottság szokás szerint szép szavakkal figyelmezteti az uniós polgárokat személyes adataik védelmének fontosságára, és egyben nem felejti el azt sem felsorolni, milyen előrelépések történtek a privát szférát védő uniós szabályozás terén. Az adatvédelem azonban korántsem csak a magánszemélyek problémája, hanem a gazdasági szervezeteké is.

Egy tavaly nyáron készült átfogó felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a cégek egyáltalán nem szentelnek kellő figyelmet bizalmas adataik védelmének. Pedig sok esetben éppen ezek képezik a cég legértékesebb „vagyontárgyait”, és döntőek lehetnek a vállalkozás jövője szempontjából.

A tavalyi év egyik legnagyobb technológiai kudarcaként tartották számon, hogy a Blackberry 10 piacra dobása folyamatos csúszás után végül 2013-ra tolódott. A kanadai gyártó, a Research In Motion (RIM) végül január 30-át jelölte meg az indítás időpontjaként, vagyis most szerdát. Ez a piaci indulás azonban nem egy lesz a sok közül, hanem döntő lehet a RIM túlélése szempontjából. Az első igazi okostelefont megalkotó, szinte ikonikus cég lecsúszása is jól mutatja, milyen váratlanul nagy sebességgel követik egymást az események a mobil kommunikációban. De személyes nézőpontom szerint további tanulságokat is rejt ez a történet vállalatépítési szempontból.

Néhány éve a Blackberry még igazi státusszimbólumnak számított: egy ilyen készülék birtokosa az üzleti elit részének érezhette magát. A RIM még 2010-ben is 20 százalékot birtokolt az okostelefonok globális piacából, mára ez a részesedés 4 százalékra csökkent. Most olyanok csatáznak a vezető helyért, akiknek hat évvel ezelőtt még egyetlen okostelefonuk sem volt a piacon: az Apple és a Samsung.

A közösségi média tömeges elterjedésének komoly lélektani hatásai vannak, ezzel kapcsolatban már-már megdöbbentő statisztikák jelentek meg 2012-ben. A közösségi hálókkal szemben a leggyakrabban megfogalmazott kritika, hogy függőséget okoznak, és a virtuális életben való elmerülés megakadályozza a normális életvitelt. Most azonban az is kiderült, hogy a Facebook gyakori látogatása nemcsak realitásérzékünkre nézve lehet káros, de negatív, irigy gondolatokat is könnyen kiválthat.

Egy most nyilvánosságra hozott német felmérés nagyon érdekes eredményt hozott. A válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az irigység zavaró tényező lehet a Facebook gyakori használatánál. A „Facebook-irigység” azonban az irigység egy speciális fajtája. Miközben a „hétköznapi” irigység általában a másik sikereire, nálunk jobb képességeire irányul, a Facebook-irigységet kifejezetten a szabadidő kellemes eltöltésének dokumentumai váltják ki. Vagyis ha látjuk, hogy ismerősünk lapján egymást váltják a síparadicsomokban, homokos tengerpartokon és vad partikon készített fotók, ez negatív gondolatokat ébreszthet bennünk, amennyiben például bánjuk, hogy mi nem töltjük ilyen tartalmasan a szabadidőnket.

Legalábbis ez az Európai Bizottság véleménye. És ez nem is alaptalan, hiszen elvileg eldőlhet a nagy nemzeti vállalatok szerepe az egységes európai belső piacon, kiderül a határokon átnyúló hálózatmegosztás alkalmazhatósága, illetve a megosztás feltételei, de akár az egységes piaci felügyelet kérdése is célegyenesbe érhet. Neelie Kroes, a bizottság távközlési biztosa úgy fogalmazott, idén minden korábbinál élesebben elválik majd, hogy sikerül-e érdemben elmozdulni a valóban egységes uniós távközlési piac és tagállami szabályozások harmonizációja felé. Kroes a Brüsszeltől megszokott kincstári optimizmus jegyében bizakodónak mutatkozott. Legyen neki igaza.

 A hivatalos ígéretek szerint Kroes hamarosan egy sor nagyszabású reformjavaslattal áll elő, amely komoly támogatást nyújt majd a páneurópai távközlési piac kialakításához.  A Bizottság ezt azért is tartja nagyon fontosnak, mert tisztában van vele, hogy a pénzügyi válság igen érzékenyen érintette a szektort. Az ígéret jól hangzik, és csak reménykedni lehet abban, hogy nem egy újabb papírtigrisről lesz majd szó. Az egységes belső piac az EU egyik legfőbb pilléreként és vívmányaként szerepel az uniós retorikában, de ezt valahogy a távközlés terén nem nagyon lehet tapasztalni.

Mobil eszközök térnyerése, az adatforgalom megsokszorozódása és az igények alakulását követni próbáló hálózatfejlesztések. Minderről sok szó esik mostanában, és természetesen ezen a blogon is. De az is érdekes kérdés, hogy konkrétan melyek azok az előfizetői szokásokban tapasztalható változások, amelyek ezeket a változásokat előidézték, illetve előidézik majd 2013-ban is. Az egyik ilyen egész biztosan a videotartalmak intenzív térnyerése lesz.

Az előfizetői viselkedést vizsgáló elemzések szerint a 2012-es év második felében a mobilhálózatok teljes adatforgalmának negyedét (!) a Youtube-megtekintések tették ki. A Youtube teljes forgalmában pedig 6-ról 25 százalékra nőtt a mobillal történő megtekintések aránya. És ez csak a Youtube. Egyes előrejelzések szerint a videotartalmak akár a teljes mobil adatforgalom 60 százalékát is elérhetik még az idén.

A napokban zajlik a világ legnagyobb technológiai kiállítása és vására, a CES, azaz a Consumer Electronics Show, amelyet évente egyszer, januárban tartanak Las Vegasban. Úgy tűnik, a távközlési, informatikai, elektronikai és webes iparágak legnagyobb képviselői kivétel nélkül az évről évre egyre gigantikusabb rendezvény keretében szeretik bemutatni újdonságaikat.

A sürgés-forgás óriási, a média folyamatosan tudósít mindarról, ami a számos helyszínen párhuzamosan történik. Egy iparági szakember számára azonban még így is borzasztóan nehéz lenne a média szűrőjén át követni az eseményeket. Az információ mennyisége szinte befogadhatatlan, miközben rejtve maradhat sok minden, ami az egyes részterületek esetében izgalmas lehet a jövőben. Számomra a kiállítás látogatása elsősorban azért vált hagyománnyá, mert a nemzetközi iparági szereplőkkel, a vezető gyártókkal és szolgáltatókkal, akik egyben évek óta partnereink, szinte csak ezen a fórumon lehet rendszeresen személyes kapcsolatot tartani.

Alig több mint tíz év kellett hozzá, hogy a mobiltechnológia a telefonok világa után a számítógépeket is az „uralma” alá hajtsa, okostelefonok és tabletek képében. Idén lesz várhatóan az első olyan év, amikor e mobil eszközök száma meghaladja majd a PC-két. A mobiltechnológia térnyerése egyes előrejelzések szerint óriási gazdasági lehetőségeket rejt magában, de egyben óriási kockázatokat sok nagy múltú, korábban bebetonozottnak hitt piaci szereplő számára.

A telefon számára 2002 volt a nagy fordulat éve, amikor a mobilok száma túlszárnyalta a vezetékes készülékekét. Előrejelzések szerint ehhez hasonló lesz 2013 az okostelefonok és hagyományos PC-k viszonylatában. Ez a folyamat egyaránt komoly következményekkel jár a távközlési szolgáltatókra és a nagy technológiai gyártókra nézve is. Míg előbbiek egyelőre inkább saját helyüket próbálják keresni a megváltozott piaci körülmények között, utóbbiak esetében egyre jobban kirajzolódik, hogy kik számítanak az új felállás nyerteseinek, illetve veszteseinek.

Persze, az ilyen címek jól hangzanak, és sok újságíró, publicista nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy hasonló fordulatokkal éljen. Ráadásul a a 2012-es évre valóban nem nehéz azt mondani, hogy a mobil-, egészen pontosan az okostelefon éve volt. Egy markáns piaci folyamat esetében ugyanakkor sokszor mesterségesen hat tizenkét hónap kiemelése, hiszen a trendek alakulását nem az egyes évek eleje vagy vége szakaszolja. De ha már adott a naptár által szabott keret, érdemes egy futó pillantást vetni a 2012-t meghatározó tendenciákra.

Igazából a legtöbb téma akár ismétlésnek is tűnhet az eddigi bejegyzések elolvasása után. Amit nyilvánvalóan a legtöbb telekommunikációs guru is kiemel 2012-vel kapcsolatban, az egyrészt az okostelefonok, táblagépek térnyerése, másrészt pedig az, hogy alapvetően szinte minden más folyamatot ez a tényező befolyásol valamiképpen.

Se szeri, se száma a közösségi média egyre fontosabb szerepét bemutató cikkeknek, blogbejegyzéseknek. A Facebook, Twitter vagy más közösségi oldalak mutatói egyre látványosabb, esetenként pedig szinte már ijesztően látványos számokat produkáltak 2012-ben, és a trend várhatóan 2013-ban is folytatódik. Érdemes azonban fordítani egyet a kérdésen, és egy pillantást vetni arra is, hogy a cégek mennyire használják ki az ebben rejlő lehetőségeket. A jelek szerint egyelőre nem nagyon.

Természetesen van jónéhány olyan vállalat, amelyik felkészült már rá, hogy megszerezze a tudatos, jól tájékozott és ügyeit szinte kizárólag online intéző vásárlókat, és ennek érdekében pedig intenzíven használja a közösségi médiát is, mint egyre nélkülözhetetlenebb érintkezési csatornát. A többség azonban úgy tűnik, továbbra sem tulajdonít akkora jelentőséget az ilyen kommunikációs felületeknek, mint amekkorát sok szakember szerint kellene.