Egy nagy európai folyamat utolsó fázisába illeszkedik a mostanában sokat emlegetett magyarországi digitális átállás a televíziózásban. Lengyelország és Bulgária hat hónapon belül túl lesz rajta, Magyarországon pedig október végére valósul meg a teljes átállás. Miután Románia a jelenlegi ütemtervnek megfelelően 2015-ben szintén átkapcsol, az összes földi adás digitálissá válik az EU-ban. A lépés extra költséget jelent, de egyfelől számos előnnyel jár, másrészt pedig EU-s kötelezettségeinkből is következik.

Az átállás több mint 500 ezer háztartást érint, elsősorban azokat, amelyekben előfizetés nélkül tévéznek, és antennával fogják az M1, az RTL Klub és a TV2 adásait. A váltásnak köszönhetően továbbra is előfizetés nélkül lehet majd nézni még ezeken felül az M2-t, a Dunát, a Duna World-öt és a Euronewst. Új készülék vásárlására nem lesz szükség, csupán egy jelátalakítót (set-top-box) kell beszerezni, feltéve, hogy az illető készülék rendelkezik Euroscart csatlakozóval. A jelátalakító ára 8-10 ezer forint körül mozog, illetve ehhez jöhet még, ha valaki eddig csak szobaantennát használt, és emiatt esetleg újat kell felszerelni. A költségek fedezésére egyébként a rászorulók számára szociális alapú támogatás is rendelkezésre áll.

Sok cég még mindig fél a felhő alapú informatikai szolgáltatások igénybe vételétől. Az adatok tárolásának és kezelésének külső szolgáltatónál való központosítását jellemzően inkább a nagyobb cégek reszkírozzák meg, miközben éppen azok a kis- és közepes vállalkozások maradnak távol – biztonsági okokból, vagy információhiány miatt –, amelyek számára nagy könnyebbséget jelenthetne az ilyen módon elérhető nagyarányú megtakarítás. Miközben a tapasztalatok alapvetően pozitívak, és a céges félelmek legtöbbjére már létezik technikai megoldás. A kérdés azonban sokkal inkább az, hogy mennyire bíznak meg az adataikat kezelő szolgáltatóban.

Az adatfelhővel szembeni fenntartások többfélék lehetnek. A leggyakrabban az adatvesztéstől való félelem a probléma, illetve az amiatti aggodalom, hogy illetéktelen kezekbe kerülhetnek bizalmas információk. Van, aki viszont egyszerűen úgy gondolja, hogy a külső adattárolás idegen a cége kultúrájától, illetve kiszolgáltatottabbá teszi a vállalkozást, amiért a feladat kiszervezésével elvész a saját számítástechnikai szaktudás. És akadnak az ellenzők között olyanok is, akik egyszerűen kételkednek a kiszervezés jelentette előnyökben.

Egyre több jel utal arra, hogy a vállalati ügyfelek kulcsszerepet játszhatnak a távközlési szolgáltatók jövőbeni növekedésében. A távközlési üzletágról mostanában sokaknak a készülékeiken zenét hallgató, a fájlmegosztó- és közösségi oldalakon szörföző fiatalok jutnak eszébe. A telekommunikációs technológia azonban nemcsak a divatra és a lakossági ügyfelek szokásaira gyakorolt mély hatást, hanem a vállalkozásokra is.

A vállalati ügyfelek esetében ugyanakkor a telekommunikáció korántsem merül ki a flotta-szerződés keretében kedvezményesen telefonálgató alkalmazottak képében. A különböző új technikai megoldások átalakítják például a kiskereskedelmi szektort, amennyiben megteremtik a folyamatos, helytől független kapcsolattartás lehetőségét a vevőkkel. Ugyanígy a mobil kapcsolat lehetővé teszi a távmunkában dolgozóknak, hogy folyamatosan hozzáférjenek egy sor, a feladataik elvégzéséhez szükséges céges alkalmazáshoz és központilag tárolt adathoz.

Üzleti szempontból is egyre nagyobb lehetőséget jelentenek az okostelefon-alkalmazások, amelyek úgy tűnik, az élet szinte minden területére betörtek már. Az alkalmazások a fogyasztói szokások folyamatos átalakítása mellett az adatforgalmat is soha nem látott mértékben duzzasztják, és nem mellékesen előállításuk is komoly önálló üzletággá vált.

Az okostelefonokon futó applikációk globális piaca tavaly 25 milliárd dollárt tett ki, és előrejelzések szerint ez az összeg 2015-re eléri az 50 milliárd dollárt. Az alkalmazások sokfélesége zavarba ejtő: csak az Apple-nél jelenleg közel 800 ezer különböző applikációt lehet elérni, de Google Play sem marad nagyon le a maga 700 ezrével. Ezek a nagy számok persze csalókák. A felhasználók többsége továbbra sem szívesen ad ki pénzt telefonos alkalmazásokra, így természetesen az ingyenes termékek a legnépszerűbbek.

A különböző iparági előrejelzések már sok minden „évének” kikiáltották 2013-at, de az is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az idei a kifizethető okostelefonok esztendeje lesz. Legalábbis ez a kép rajzolódott ki a múlt héten tartott barcelonai Mobile World Congressen, amelyet a világ legnagyobb mobiltelefon-vásáraként tartanak számon. Ez egyfelől nyilvánvalóan jó hír a vásárlóknak, másrészt a trendnek olyan következményei is vannak, amelyek a mobilszolgáltatók szempontjából is „húsba vágók”.

Ahogy arról már korábban is szó volt, az adatforgalom látványos növekedése egyszerre veszély és lehetőség. Az okostelefonok elterjedtsége még jelenleg is viszonylag alacsonynak mondható. Iparági statisztikák szerint globális szinten a mobil-használók 17 százaléka birtokol okostelefont, ám ez regionálisan igen egyenlőtlenül oszlik meg. Míg Nyugat-Európában közel minden harmadik előfizető okostelefont használ, a feltörekvő gazdaságokban mindössze hat százalék az arányuk. Magyarországon körülbelül húsz százalék az okostelefon-előfizetők aránya a mobilhasználók körében, amivel inkább a fejlett országokhoz állunk közel. Az elterjedtség alacsony globális szintje mindenesetre jól érzékelteti az óriási növekedési potenciált.

Az elmúlt évek legnagyobb részvényeladási hulláma söpör végig a nagy amerikai cégeken, különös tekintettel az internetes vállalkozásokra.  Az elmúlt hetekben szinte menetrendszerűvé váltak a bejelentések arról, hogyan teszik készpénzzé részesedésüket az egyes topmenedzserek és korábbi alapítók az azóta nagyra nőtt és tőzsdére vitt vállalkozásaikban. Mindezek – és a felröppent pletykák és spekulációk – ellenére a mostani esetek nem egy újabb dotkom buborék kipukkanásáról szólnak szerintem.

Úgy tűnik, Eric Schmidt, Larry Page és a többiek jól választották meg az eladási időpontot. A Standard & Poor’s 500-as részvényindexe több mint hat százalékot erősödött csak az év eleje óta eltelt két hónapban, és a 2007-es történelmi csúcsot is túllépte már. Erre persze lehet mondani, hogy a bennfentesek már látják a közelgő zuhanást, azért lépnek még időben, de ez most mégsem látszik valószínűnek.

Úgy hangzik, mint egy thriller, pedig akár valóságos is lehet. Elképesztő mennyiségű információt gyűjthet be rólunk saját laptopunk vagy okostelefonunk beépített kamerája vagy más érzékelője segítségével. Legyen szó az asztalon szétszórt csekkekről, a falinaptárba beírt teendőkről, vagy féltve őrzött értéktárgyak rejtekhelyéről: az óvatlan felhasználóról sok mindent elárulhat a készüléke. Az egyre komplexebb kommunikációs eszközök és csatornák miatt az adatbiztonság mind a magán, mind az üzleti felhasználás terén egyre nagyobb tudatosságot követel meg.

Nagy visszhangot váltott ki például az a tavalyi eset, amikor egy amerikai laptop-kölcsönző előre beépített biztonsági szoftvereivel éltek vissza. A programok eredetileg azt a célt szolgálták volna, hogy lokalizálják azon gépeket, amelyek után nem fizették rendesen a kölcsönzési díjat. A cég alkalmazottai azonban visszaéltek a szoftver nyújtotta lehetőségekkel, és a legkülönbözőbb bizalmas információkat gyűjtötték be a segítségével az ügyfelek gépeiről. Ami pedig még rosszabb, a gépek webkameráival számos felvételt készítettek titokban a családok tagjairól a lehető legkülönfélébb helyzetekben.

AZ Európai Bizottság célkitűzése nagyon szépen hangzik: a határok nélküli, egységes európai távközlési piacon Portugáliától Észtországig ugyanolyan módon kezelnék előfizetőiket a szolgáltatók. Mindez a verseny erősödését, a tarifák csökkenését, idővel pedig a roaming-díjak teljes megszűnését hozhatná magával. Tekintettel azonban a távközlési piacon uralkodó valóságra és a szokásos nemzetállami ellenállásra a reformtörekvések végeredménye igencsak eltérő lehet a szokás szerint rózsás brüsszeli vágyképtől.

Ahogy arra már korábban utaltam, az Európai Bizottság perdöntő fontosságúnak tekinti az idei évet a távközlési piac átalakítása szempontjából. De mit is szeretne pontosan Brüsszel? A Bizottság alapvetően a nemzeti távközlési piacok létét tekinti a verseny legfőbb hátráltatójának, ezen felül pedig biztosítani kívánja a feltételeket ahhoz, hogy a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztései lépést tudjanak tartani az egyre nagyobb adatforgalommal. E két szempont alapján a legmegfelelőbb megoldás a teljesen egységes uniós távközlési piac lenne. De sajnos számos negatív példát ismerünk azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság esetenként utópisztikus célkitűzései hogy morzsolódnak szét a tagállami ellenállás miatt, hogy aztán csak egyre dagadó aktaként éljenek tovább.

A nyilvánosság kizárásával próbálja meg szanálni a súlyos nehézségekkel küzdő cégét a nemrég még világelső PC-gyártónak számító Dell alapítója. Michael Dell e cél érdekében fel kívánja vásárolni a vállalat részvényeit, hogy a tőzsdéről visszavonva, a „színfalak mögött”, külső korlátozás nélkül hajthassa végre szanálási tervét. Ezzel pedig épp ellentétes irányba mozog, mint például a Google egykori vezetője, Eric Schmidt, aki nemrég jelentette be, hogy pénzzé teszi részvényei 42 százalékát.

A mobil eszközök immár vitathatatlanul nyerésre állnak a személyi számítógépek terén is. Iparági előrejelzések szerint 2013 lesz az első olyan év, amikor az okostelefonok és tabletek száma meghaladja majd a PC-két. E folyamat legnagyobb veszteseinek névsorában viszont számos, a PC-korszakban korábban meghatározó szerepet játszott cég szerepel, így például a Dell is. Az egykor piacvezető PC-gyártó már 2007-ben át kellett adja első helyét a Hewlett-Packardnek, majd a kínai Lenovo is maga mögé utasította. A 2012-es év utolsó negyedévében a 12,2-ről 10,2 százalékra zsugorodott a Dell globális piaci részesedése a PC-k szegmenségben.

Túl drága készülékek, a világtól elzárt rendszer, rossz szolgáltatások, titkolódzás. Az Apple-lel szemben megfogalmazott ilyen és ehhez hasonló kritikák nem új keletűek, de mostanában egyre sűrűbben hallani őket. Mintha a kultikus márka egyre többet veszítene talán legfőbb erősségéből: egyre kevésbé „cool”.

Azért persze a temetésre még korai lenne készülni. Az Apple még minidig a világ második legértékesebb vállalata, és annyi okostelefont, tabletet és egyebet ad el, mint története során még soha sem. Ennek ellenére sem túl jók a kilátások. A részvény árfolyama folyamatosan csökken, és a nagy rivális, a Samsung egyre nyomasztóbb fölénybe kerül, legalábbis ami az eladási számokat illeti. A dél-koreai konszern idén 350 millió okostelefon eladását tervezi: ez több, mint ahány iPhone-t az Apple 2007 óta összesen (!) értékesített.